Mostmár hosszú évek óta errõl szólnak ezek a hónapok. Totális "dezsavû"-érzése van az embernek. Felcsillan a remény, aztán a lehûlésbõl semmi nem lesz, vagy ha kisebb pechünk van, akkor felmelegedésbe csap át a dolog. 10 esetbõl 9-szer ez van kb. (Istenem de visszamennék az idõben 2002 hasonló idõszakára, hogy akkor milyen lehetett átélni a mesebeli elõjeleket a tél hátralévõ részére! vidám )
Télies idõjárásra továbbra is azt mondom: halovány esélyt nem látok, amíg komoly szinten ellehet látni. A 180-200 óra feletti dolgokat én már csak kedélyfokozásra használom, jókat lehet nevetni rajta. Én azokból még csak tendenciákra sem tudok következtetni, annyira megbízhatatlanok. Lehet keverni a lapokat, de azért novemberben illenék már valami télies helyzetnek kialakulni. Most erre sanszunk nincsen, mondom ezt úgy, hogy idõnként bevisznek minket a modellek az erdõbe és elõhúznak a cilinderbõl valami izgalmasat, ami legalább az élénkebb fantáziájúakat bizakodásra ösztökéli. Egyelõre azon dolgozunk, hogy a novembert a hónap végére (a nemrég még beharangozott átlagnál hidegebb november helyett) az átlag közelébe szorítsuk, mert most nagyon fölötte vagyunk. Kemény dió lesz, majdhogynem megoldhatatlan házi feladat...
Mondjuk addig, míg nálunk jóval hidegebb részeken, pl. Moszkvában sem tud igazán tél lenni (már pedig ott ilyenkor már kéne) sok értelme nincsen a télvárásnak. Én azt a jól bevált gyakorlatot követem, hogy amikor Moszkvából meglátjuk az elsõ felvételeket a híradókban az oda megérkezõ télrõl, onnantól elkezdem visszaszámolni a kb. 3 hetet. Akkor lehet nálunk valami, de ez sem tuti. Amíg ez nem következik be, addig valóságos csoda kéne az itteni télhez.
Kár lenne feladni ilyen korán, ott van még a december, január február, akkor kell jönnie a télnek! Jajj, de ismerõsek ezek a mondatok, ugye?! kacsint