Mivel többen érdeklõdtek ill. kételkedtek a jégborítottság egyik kulcsterületének hatását felröppentõ írásaimra, próbálom minél rövidebben kifejteni.

Annyit elöljáróban mondhatok, hogy a jégborítottság semmilyen összevetésben nem egyeduralkodó befolyásoló tényezõ.
Hiszen elsõ ránézésre vannak erõsebb késõ õszi jégborítottságot követõ enyhe telek, ill. fordítva.

Azonban két dolog bizonyos értelemben erõsebb befolyásoló tényezõvel bír (ám nem egyértelmû, elõsegítheti a hidegebb európai telet, ám nem automatikusan "elõkészíti").
1.: Az egyik, az a jegesedés tendenciája, hogy állandósult, csökkenõ, vagy növekvõ-e.
2.: Másik ennek kiszemelt területe, amit már többször említettem, a Svalbard és Novalja Zemlja közötti/körüli rész.

Az 1. nyilvánvaló, hisz a 2. pontban említett terület ütemesen jegesedése egy folyamat részét jelenti, ám egy állandósult, vagy csökkenõ jég (azaz nem elég nézni méreteket, átlaghoz viszonyítani, dinamikáját kell figyelni, nekem ez nagy tanulság volt, nem értettem 2006-ban a folyamatot, most már igen) egy ellentétes folyamat része.

Arra kell gondolni, hogy borítottság alakulása valamely folyamat okozata.
Például a Golf-áramban foglalt hõmennyiség ill. a felszíni hullámzás (ezt még vizsgálom, egyelõre ott tartok, hogy nem önmagában kell nézni a borítottság változását) változása.

A "kulcsterületem" borítása és annak változása is fontos tényezõ, példák (átmeneti visszatekintést engedjetek itt meg, szükséges eme íráshoz), adott év november 1. és december 15. jégborítottsága:

A hideg telek, vagy hideg téli idõszakok:
1996/1997: Link
2001/2002: Link
2002/2003: Link
2003/2004: Link
2005/2006: Link

Enyhe telek ill. enyhe téli idõszakok:

1993/1994 (ez elsõre egy kakukktojás, bár a télies novemberi jelleg nem véletlen mûve ezek szerint és bizony 1993 Karácsonya a Dunántúlon emlékezetes volt, a kiinduló ok az európai hidegleszakadásból eredõ, felettünk elhúzó med.ciklon): Link
2000/2001: Link
2006/2007: Link

Leolvasható ezekbõl, hogy ha nagy százalékban jelen van egy erõs Svalbardtól keletre kialakuló és Skandinávia felé mutató jégnyelv (az idén is kialakult: Link ), akkor ld. mindjárt.

Ez, ahogy az elején is mondtam, nem kizárólagos feltétel, ám ha a tendencia jegesedést mutat nagy százalékban, akkor bizony a sarki hidegmag egy része eme területen fejti ki hatását, és közvetve kihat a kontinenset elérõ hideg légtömegeket jelölõ idõjárási helyzetekre (erõs blocking-hurkok ill. állandósult északkelet-európai ciklon hátoldali hidegárama, a WZ archívumaiba vissza lehet ezeket keresni).

Összességében nem egyértelmû okozatokat vázoltam, hanem inkább lehetõségeket, befolyásoló faktorokat ill. azok összefüggéseit.