Meteorológiai esélylatolgatások
Persze, megpróbálom érthetõbben elmagyarázni:
Vegyünk egy olyan helyzetet, ami nem túl stabilan elõrejelezhetõ. Itt van a mostani hidegleszakadás. A fõ és operatív futások, valamint a kontrol és pertubált tagok között gyakorlatilag felfedezhetõ 1-2 összefüggés:
- a fõfutás és operatív futás fõ különbsége a többi tagtól, hogy azok 0.5 rácsfelbontásúak, ebbõl adódóan pontosabbak, mint a 1.0 kontrol és pertubált tagok
Emlékezetemben él pár fáklya diagramm az utóbbi pár napból (amikor még határozottan lefelé szórt a fáklya diagramm), hogy a fáklya viszonylag közel található részén (4-5 napon belül, amikor még az összes futás szorosan egybe halad elõre), akkor a fõ vagy operatív futás fekete vonala vagy a futásoktól picit alacsonyabban, vagy éppen picit magasabban fut a diagrammon. Ez a kis eltérés irányadó lehet abban a megállapításban, hogy a hõmérséklet leginkább milyen irányban változhat majd a jövõben, vagy a lefelé... esetleg felfelé szóró pertubált tagoknak lehet majd késõbb igazuk (vagy lehetnek többségben).
Sok esetben a fõ és operatív futás középtávon való nagyobb kilengése az átlagtól is a várhatóan melegítõ vagy hidegítõ szándékot mutatja a modellben, és ez a sûrûbb rácsfelbontásnak köszönhetõ. A fáklya utolsó harmadában meg lényegtelen, hogy mi van... ott mindig nagy a széttartás és az összevisszaság.
Ahogy megfigyeltem, a kontrol és fõfutás között is háromféle kapcsolat lehetséges:
1. amikor a kontrol és fõfutás hosszú ideig egyben halad a pertubált tagokhoz képest: ilyenkor a helyzet viszonylag stabil, legalábbis ekkor a legbiztosabb a futások melegítési vagy hûtési szándéka a pertubált tagokhoz képest
2. amikor a fõ és kontrol futás egy bizonyos ideig egyben, majd utána teljesen ellenkezõ irányba haladnak tartósan, ilyenkor is 192 órán belül még mindig a fõfutás a mérvadóbb
3. amikor a fõ és kontrol futás ugyanolyan görbéken változik, de idõben elcsúsztatva: ilyenkor a nagyobb felbontásû fõfutás ugyancsak sokkal mérvadóbb, mert pontosabb információi vannak a ciklonokról és anticiklonokról, mint a kontrolnak
Végszó, hogy 192 óráig viszonylag érdekes a fõfutás és a többi futás kapcsolata, 192 órán kívül meg egyáltalán nem érdekes egyik futás sem, igaz, hogy a lehetséges verziókat vázolja fel, de túl sokmindent nem lehet belõlük levonni! (igaz emléxem olyanra, hogy egyszer pontosan az történt meg, mint amit egy pertubált tag 340 óránál mutatott (de valljuk be kicsit az esélye))
Végülis a mostani esetben is bebizonyosodott, többször meg is lett említve, hogy a fõfutás szélsõségesen meleg verziót mutogat, és végül a pertubált tagok is erre húztak az idõ elõrehaladtával.
Egy mondatban összefoglalva: a fõfutás kilengése 192 órán belül mérvadó abból a szempontból, hogy az utána következõ futások melegedõ, avagy hidegedõ tendenciát mutatnak. Ez a mostani hidegleszakadás esetében és bebizonyosodott. Ha valaki tud ellenpéldát, akkor szóljon.
Bocsánat a sok szóismétlésért, igyekszek elkerülni legközelebb.
Vegyünk egy olyan helyzetet, ami nem túl stabilan elõrejelezhetõ. Itt van a mostani hidegleszakadás. A fõ és operatív futások, valamint a kontrol és pertubált tagok között gyakorlatilag felfedezhetõ 1-2 összefüggés:
- a fõfutás és operatív futás fõ különbsége a többi tagtól, hogy azok 0.5 rácsfelbontásúak, ebbõl adódóan pontosabbak, mint a 1.0 kontrol és pertubált tagok
Emlékezetemben él pár fáklya diagramm az utóbbi pár napból (amikor még határozottan lefelé szórt a fáklya diagramm), hogy a fáklya viszonylag közel található részén (4-5 napon belül, amikor még az összes futás szorosan egybe halad elõre), akkor a fõ vagy operatív futás fekete vonala vagy a futásoktól picit alacsonyabban, vagy éppen picit magasabban fut a diagrammon. Ez a kis eltérés irányadó lehet abban a megállapításban, hogy a hõmérséklet leginkább milyen irányban változhat majd a jövõben, vagy a lefelé... esetleg felfelé szóró pertubált tagoknak lehet majd késõbb igazuk (vagy lehetnek többségben).
Sok esetben a fõ és operatív futás középtávon való nagyobb kilengése az átlagtól is a várhatóan melegítõ vagy hidegítõ szándékot mutatja a modellben, és ez a sûrûbb rácsfelbontásnak köszönhetõ. A fáklya utolsó harmadában meg lényegtelen, hogy mi van... ott mindig nagy a széttartás és az összevisszaság.
Ahogy megfigyeltem, a kontrol és fõfutás között is háromféle kapcsolat lehetséges:
1. amikor a kontrol és fõfutás hosszú ideig egyben halad a pertubált tagokhoz képest: ilyenkor a helyzet viszonylag stabil, legalábbis ekkor a legbiztosabb a futások melegítési vagy hûtési szándéka a pertubált tagokhoz képest
2. amikor a fõ és kontrol futás egy bizonyos ideig egyben, majd utána teljesen ellenkezõ irányba haladnak tartósan, ilyenkor is 192 órán belül még mindig a fõfutás a mérvadóbb
3. amikor a fõ és kontrol futás ugyanolyan görbéken változik, de idõben elcsúsztatva: ilyenkor a nagyobb felbontásû fõfutás ugyancsak sokkal mérvadóbb, mert pontosabb információi vannak a ciklonokról és anticiklonokról, mint a kontrolnak
Végszó, hogy 192 óráig viszonylag érdekes a fõfutás és a többi futás kapcsolata, 192 órán kívül meg egyáltalán nem érdekes egyik futás sem, igaz, hogy a lehetséges verziókat vázolja fel, de túl sokmindent nem lehet belõlük levonni! (igaz emléxem olyanra, hogy egyszer pontosan az történt meg, mint amit egy pertubált tag 340 óránál mutatott (de valljuk be kicsit az esélye))
Végülis a mostani esetben is bebizonyosodott, többször meg is lett említve, hogy a fõfutás szélsõségesen meleg verziót mutogat, és végül a pertubált tagok is erre húztak az idõ elõrehaladtával.
Egy mondatban összefoglalva: a fõfutás kilengése 192 órán belül mérvadó abból a szempontból, hogy az utána következõ futások melegedõ, avagy hidegedõ tendenciát mutatnak. Ez a mostani hidegleszakadás esetében és bebizonyosodott. Ha valaki tud ellenpéldát, akkor szóljon.
Bocsánat a sok szóismétlésért, igyekszek elkerülni legközelebb.