Egy héttel ezelõtt tettem bejegyzést, hogy a GFS jó néhány futása számol egy október végi lehûléssel, amely a következõ hármas valamelyikét érinti : "...érintett régió a Skandináv-félsziget - Kárpát-medence - Kelet-európai-síkság északnyugati rész..."
"360h-nál 9 !!! tag számol a hideg leszakadással (T850 ~ -5, -10°C - sõt van amelyikben -15°C), amely vagy északkelet felõl halad a Kárpát-medence irányába, vagy levonul észak-déli irányban a Kelet-európai-síkságon."
Az akkori 360h-s idõpontban ez a két forgatókönyv látszódott... most ez 192h-nál van:
Link
utána egy nappal:
Link

Jelleget tekintve:
- még mindig jópár futás (9-11) tartja, hogy a lehûlés a Skandináv-félsziget, Kelet-európais-síkság északnyugati, északi részét érinti,
illetve még 2-3 futás kacérkodik azzal a lehetõséggel, hogy a hidegbõl eljut egy kis rész a Kárpát-medence irányába.

Vagyis az akkori verzióból megmaradt az észak, északkeleti részeket (Európára értendõ) érintõ hideg és egyenlõre úgy tûnik a Kárpát-medence irányába, délnyugat felé tartó hideg szivárgásnak mind egyre kisebb a valószínûsége.

Mértékét tekintve:
- a T850 érétkek -5, -8 °C-nak megfelelõek Ék-Eu.-ban, vagyis gyengébb a mértéke, mint ami okt. 12-én 360h-nál volt elõrejelezve.

Akkor a finnországi fáklyán látszódott a lehûlés jó néhány tagban, most :

Link

Ezzel nem azt akarom kifejezni, hogy hú a GFS - (vagy akár más modell ami hasonló távba ellát) milyen baromi jó és hú tényleg úgy történik minden. Ezzel azt szeretném jelezni - amire már mások is próbálták felhívni a figyelmet -, hogy hosszabb távon idõjárás elõrejelzésben a tendenciákat és a fõbb momentumokat kell megtalálni és figyelni hogy változik, milyen irányban mozdul el napról napra.

Amit látszólag úgy érzékel az ember pl csak a budapesti fáklyát nézve hogy jé most berakta a lehûlést, jé most tologatja jé most elmaradt az nem azt jelenti feltétlen hogy nem is lett, hanem max annyit hogy éppen a Budapesti rácspontot nem érinti, hanem attól kb pár száz km-re történik meg. Ezért nem lehet hosszú távon korrekt idõjárás-elõrejelzést adni egy pontra! Viszont meg lehet tenni, hogy az ember pl a 20 ENS tagból megnézi melyek azok amelyek hasonlítanak egymáshoz milyen csoportokat alkotnak, mintha csak azt a 20 darabot halmazokba rendezné az ember és egy-egy halmazban azok vannak, amelyek hasonlítanak egymásra - ezt nevezik clusterezésnek (osztályozásnak).

Tudom ez meg az a valaki azt mondta 10 napnál tovább nem lehet elõrejelezni.... ez inkább úgy igaz, hogy pontszerû/kistérségszerû idõjárás elõrejelzést idõjrásási helyzettõl függõen lehet készíteni 3-5-7 napra elõre és utána növekszik azon térség nagysága amelyre "lehetséges mit mondani" és ez akár 15 nap is lehet - szintén idõjárási helyzet függõ.
A 10 nap, 168h vagy nem tom mi nem egy egzakt határ hogy na addig lehet utána nem stb...

Egy fontos lényeges része fõleg a hosszabb távú "esélyek latolgatásának", elõrejelzésnek hogy a folyamatot figyleje meg az ember - ciklon megy, AC épül ki, amely itt vagy ott lehet - és ne azt hogy pl 25én most 18 fok lesz vagy 13 fok. Az úgyis egy állapot, légköri állapot, amely a légköri folyamatoknak egy pillanatnyi állapota. Ha ismerjük a folyamatot, lehetséges folyamatokat tudhatjuk, hogy nagyjából mi alakulhat ki - nem fogjuk tudni pontosan megmondani de a lényeget megragadhatjuk. Jó tudom lehet azt mondani, hogy ez akár belemagyarázás is lehet. Hogy de hisz nem is lesz -10 fok T850en és hogy most Európa ÉK-i részén lesz -5 -8 fok az csak rámagyarázás... és igazából baromi más minden mint amit mutatott a modell ... csak hogy itt jön az, hogy a modellnek van egy fõfutása, egy kontrol és 20 perturbált futása... akkor most melyik futást veszi alapul valaki ha azt mondja nem jött be? A kontrolt - az miben lenne értékesebb mint pl. egy perturbált tag? Mert az indul az "eredeti adatokból", vagy mert abban ilyn módon van fizikailag ez számolva, vagy mert éppen abban más az adatasszimiláció?

Jó mondjuk nekem más a szemléletem a hosszútávó elõrejelzésben, én mindig azt figyelem mi történik Európában, nagyobb skálán nézem a dolgokat... Úgy vagyok vele, ha megértem mi történik nagyobb skálán, milyen alternatívák vannak, akkor utána az már részlet kérdés, hogy az északról történõ hidegleszakadás elkapja-e a Kárpát-medencét, vagy elmegy tõlünk keletre. De vehetnénk egyébként a nyári hõhullámokat is alapul. Ott is rendre van olyan hogy most tõlünk délre vonul el a hõhullám vagy elkapja Nyugat-Európát és kész.

Hupsz letelik az egyórám.... folyt. köv.

Ui.: semmilyen bántó szándékom nem volt ennek megírásával