Az átlag T 0,1°C-kal csökkent a St.Helens kitörése után (20 km magasba jutó kitörési felhõvel), de az El Chichón 1982-es kitörése, amely mindösze kétszer olyan mennyiségû anyagot juttatott ki, mint a Heléna, már 5-ször nagyobb globális hûtõhatással bírt (-0,5°C). Ennek oka pedig részint a vulkán elhelyezkedése, illetve a kitörésekor kiszabadult nagy mennyiségû kéndioxid. Errõl a kéndioxidról tudni kell, hogy a mérések alapján a kitörés utáni hatodik évben tûnt el teljesen a sztratoszférából.
Egyenlítõhöz közelebb lévõ vulkán nagyobb globális hatást képes kifejteni, mint egy sarkvidékhez közeli, amely leginkább a saját szélességi övének megfelelõ területen hat.

A Tambora 1815-ös kitörése egyébiránt egybeesik a Dalton-minimum idejével, így a hatalmas kitörés rendkívüli hûtõhatását tovább erõsítette a napfoltok hiánya is. Kérdés, ha nem lett volna a minimum, milyen hatása lett volna a vulkánnak önmagában?