"Kicsit aktuálisabb témával foglalkozva említetted, hogy megint LaNina várható, a térképrõl leolvashattam, hogy ez Amerikára lesz fõként hatással, magyarul az utóbbi két évhez hasonló idõjárás várható ott (sok hidegleszakadás). Ennek Európában ugyanaz a két következménye lehet, mint a tavalyi években, hogy fõként pozitív anomáliára lehet számítani? Magyarán szólva a nyomási anomália inkább anticiklonális lesz környékünkön... vagy nagyobb esélyel lehet zonalitás?"

Nem feltétlenül. Egyébként tavaly valóban La Nina volt a téli idõszakban, viszont azt megelõzõleg El Nino idõszak volt.
Link
Link

Egyébként igazán erõs El Nino idõszakok a 80-as, 90-es évek óta nem voltak igazán.

A 2006/2007-es tél idején szinte egész kanadai térségben átlagosnál melegebb volt az idõ, és átlagos, vagy az alatti tél - hõmérsékletileg - a Sziklás-hegység vidékén és Texas, valmaint Mexikó északi részén volt. Eközben egész Eurázsia szinte pozitív hõmérsékleti anomáliába "burkolódzott". A fõ tengely valahol a Kárpát-medence és Mongólia vonalon volt.
A 2007/2008-as télen szintén a Sziklás-hegység vidékén volt negatív hõmérsékleti anomália, valamint Alaszka és Kanada egyes vidékein, de a keleti partoknál meg pozitív anomália volt. Ugyanekkor Európa zömében északi, valamint Ázsia északi részén volt zömmel átlagosnál melegebb az idõ - mintha csak a korábbi év tolódott volna feljebb jó náhány száz km-rrel. Azsia déli, délnyugati részein, Kis-Ázsiában és Afrika északi részein pedig átlagosnál hidegebb volt.
Ugyanakkor a 2005/2006-os télen - mikor neutrális volt inkább az állapot, de így is La Nina felé hajló, akkor meg szinte egész Európa és Szibéria negatív anomáliában úszott, míg a sarkvidék meg "lángolt" a pozitív hõmérsékleti anomáliától. Észak-Amerika meg szintúgy pozitívben volt.

Sajnos nem ilyen egyszerû a következtetés abból, hogy most El Nino vagy La Nina van és akkor ez vagy az lesz. Mindenesetre szerintem ártani nem árt a hideg teleknek ha La Nina helyzet van. Nem feltétlen annak az adott télnek lesz jó hatással, amelyikben elõfordult.
Ezek mellett valószínûleg lényeges - sõt biztos hogy lényeges - az Atlanti-óceán északi medencéjének hõmérsékleti állapota.
Errõl szívesen írnék, de elõbb szeretném az eredményeket publikálni és úgy hivatkozni rá mintsem elmondom és azt lehet mondani rá hogy na jó leírni mindent lehet hol az alapja, hol a kutatási eredmény.
A lényeg, hogy úgy néz ki az ENSO-nál (akár) nagyobb hatással (is) bír(hat) az Atlanti-óceán és annak atlantikumbeli légköri folyamatok közös kapcsolat-rendszere az egész atlantikumra nézve, nagy részt Európára.

Lassacskán búcsúzhatunk a zonális helyzetektõl télközepén és köszönthetjük a meridionális helyzeteket.
Az idei télen nem hinném, hogy egy erõs zonális helyzettel kellene szembesülnünk. Legalábbis nem hinném, hogy a tavalyinál zonálisabb lenne. Elmúlt 60 évet ha visszanézi az ember észre veheti, hogy egy-egy ilyen erõsen zonális tél után rendszerint vissza áll normálisba vagy inkább meridionálisba.
A diplomamunkámban utaltam arra, hogy mennyire szoros összefüggést mutat hazánk hõmérséklete a norvég-tengeri vidék légnyomási eloszlásával télközepén. Ha a korábban írt hõmérsékleti vizsgálatomhoz hasonlót elvégzünk az ezen térség légnyomási adataival avval szembesülünk, hogy egy átlagosnál alacsonyabb légnyomási értéket az esetek majdnem 45%-ában egy év múlva kövei egy átlagosnál magasabb. 3 éven belül pdig már ez a szám 67%-ra ugrik, 5 éven belüli idõszak esetében pedig 78 %-ra.
Mondjuk a légynomási adatok esetében nem volt több száz évre visszamenõ adat most amit használhatnék. Illetve van de "lusta voltam elõkeresni" vidám. Csinálok már valami hasonló rendes vizsgálatot lassacskán mert egyre inkább érdekel a dolog nevet.
Én egy átlagosnak mondható áramlási rendszert tudok elképzelni az idei télre hogy kialakuljon. Nem hiszek abban, hogy olyan meleg telünk legyen mint pl a 2007 januárja. Inkább hiszek egy 2006 januári helyzetben kacsint