A szokásos módon. Vagyis az adott szinten a mért havi középhõmérséklet mennyivel tér el az átlagostól.
Az adott szinten van mindig a kérdés. Télen, fõleg az ilyen természeti adottságú részeken mint a Kárpát-medence, a ködös helyzetek során elõfordulhat, hogy az alsó szinteken (felszín, 2m, 1000 hPa) az átlagosnál alacsonyabb értékek szerepeljenek, mint a fentebbi szinteken (850 hPa, 700 hPa, 500 hPa).
Egyébként a tavaly december nem volt olyan erõsen negatív, vagy pozitív anomáliájú egy-egy szinten. 850 hPa-on közel átlagosan zárt és 1000 hPa-on pedig 1-2 fokkal az átlag alatt.
Itt egyébként visszanézhetõek:
Link

Az anomáliáknál pedig ha nagyon külön nincs kiemelve, akkor rendszerint a felszíni, vagy 2 méteres anomáliákat értik. Vagyis fogják a megfigyeléseket és azt beledobva a modellbe elkészítik az analízis mezõket.
Ezen az amerikai decemberi összefoglalón látható, hogy a Kárpát-medence igenis negatív anomáliát kapott a kis kék pöttyel 2007 decemberében.
Link
Link
Bõvebben itt:
Link
Végülis így alakult a tavaly tél:
Link
Több térkép itt:
Link

A szezonális elõrejelzések kiindulási adatként figyelembe veszik a mérési adatokat. Azonban a modell felépítésétõl, dinamikájától függ, hogy ilyen ködös helyzetet érzékel-e olyan földrajzi helyeknél mint a Kárpát-medence vagy sem. De õszintén szólvan nem tartom valószínûnek hogy globális skálán mûködõ szezonális elõrejelzõ modellekbe ilyen bele lenne építve. Ez már máshogy mûködik ilyen skálán. Nagytérségû folyamatok vannak figyelembe véve.

Az amerikai és európai "idõjárás" között valószínûleg van némi kapcsolat. Ahogy kapcsolat van az indiai monszun és az Atlatni-óceán vízhõmérséklete között. De ez a kapcsolat nem napi szintû, heti, inkább évitzedes skálán mérhetõ.

A távkapcsolati analízisek elég bonyolultak és többnyire idõcsúszással is jelentkeznek. Vagyis pl. a La Nina hatása lehet hogy fél év múlva jelentkezik valamlyen formában Euróapa térségében egy kvázi reakcióként. Ugyanakkor az is lehet, hogy egy még nem hat annyira, de ha pl egy-két évtizedig túl sok van az már hat globális léptékben és valamilyen áttételes módon ránk is.

Az utolsó mondatodban konkrétan nem tudom mire gondolsz hogy éghajlati okai vannak.

Volt olyan idõszak, hogy szinte folyamatosan zonális áramlás uralkodott Európa felett, vagy éppen fordítva, hogy tartósan egy nagy anticiklon uralta a kontinenst.

Vannak oszcillációs folyamatok a légkörben, amelyek kvázi-periódus ideje lehet néhány év (lásd El Nino-La Nina váltogatás, visszatérés), de lehet akár évtizedes (pl. NAO), de akár több évtizedes jel is lehet (pl. AMO). Sõt... ma már rengeteg cikk megtalálható, amelyek igazolják hogy a nagy skálájú fontosabb légköri folyamatokat leírok index számokban (AO, AAO, NAO, PNA, ENSO, AMO...) megtalálható az évtizedes mellett a több évtizedes oszcilláció is, vagy éppen kisebb idõskálájú váltakozások.
Ha éghajlati okok alatt ezt érted, hogy ennek vagy amannak a folyamatnak ezen és ezen ciklusában vagyunk és ezrét van ennyi ciklon, vagy anticiklon, akkor azt mondom van igazság benne.

Viszont ha arra gondolsz hogy ez az egész egy az egyben a "antropogén eredetû globális felmelegedés" (szándékosan idézõjel, mert vannak olyan térségek ahol lehûlés van, és ráadásul senki nem fogja megmondani hogy adott régióban észlelt felmelegedési tendencia az most teljes egészében antropogén vagy van benne természetes és egyébként meg kevert, de hogy melyik mennyit tesz bele) számlájára írható, akkor én véleményem szerint nem igazán helytálló a mondat.

Mire gondoltál egyébként?