Pontosan, fõterminuskor a w1 ill. w2-vel (7wwW1W2) az elmúlt 6 órában történt idõjárást lehet megadni, ezek közül a 2 legmagasabb kódút (w1 ill. w2). Az egyéb terminusokkor (mellékterminusokkor) pedig az elmúlt 3 órában történtek adhatók meg.
A ww-vel, egyetlen jelenidõ kóddal pedig az észlelés idõpontjabeli, illetve az elõzõ órára vonatkozó legmagasabb kódú idõjárást kell megadni. Így a ww ill w1/w2 alapján együttesen következtethetõ ki, hogy mi is volt.. nevet
Itt néztem utána az idõszakok pontos hosszának: Link

Stelvio: a párásság a talajközeli levegõre vonatkozik, attól még lehet efölött akár többszáz méter vastag száraz réteg valahol, amin a gyenge csapadék nem tudja átküszködni magát a párolgás miatt. Másrészt pedig, amirõl gyakran elfeledkezünk, az a feláramlás/felsiklás jelenléte, azaz a csapadékképzõdésre jellemzõ egyfajta vertikális felfelé mozgás. A felhajtó erõ simán meg tudja haladni (vagy legalább kiegyenlíteni) a kisméretû csapadékelemekre ható nehézségi erõt. Ezesetben pedig hiába méri be a radar a csapadékot a levegõben, az az eredõ erõ miatt nem tud kihullani a felhõbõl. Ha nagyobbra növekszik (növekszik a rá ható nehézségi erõ) vagy ha csökken/megszûnik a felhajtóerõ, akkor jöhet a kihullás.

Biztos vagyok benne, hogy a radar nem hibát mért be a város feletti levegõben, az animáció szerint is valós csapadékelemekrõl van szó. A pontos fel/leáramlási viszonyokat viszont nem ismerjük. Az is egy lehetõség, hogy a radar úgy van beállítva, hogy a jóval kisebb méretû felhõelemeket is bemérje, amelyek méretüknél fogva ritkán érik el a talajfelszínt, ha attól legalább többszáz méterre találhatóak.