Bocsi a késõi válaszokért.

Dark74

Nem feltétlen kell negatív hõmérsékleti anomáliának lennie a Skandináv-félszigetnél, Szibériában, vagy az Arktiszon ahhoz, hogy pl. a Kárpát-medence térségében negatív legyen az anomália télen.
Ezt okozhatja az is például, hogy tartósan itt kavarog egy ciklon és hátoldalán helyezkedünk el, illetve északi részén miközben a kontienens más részein "meleg levegõvel kitöltött" anticiklonok helyezkednek el.
Itt megjegyezném, hogy télen lehet olyan anticiklon amely fogcsikorgató hideg levegõt tart magában, de lehet olyan is, hogy semmi extra csak beködöl az idõ és semmi más - vagyis hideg és meleg anticiklonok.

Zooltán

vidám Igen határozottan "egybevág" azzal.
Nem elfelejtendõ, hogy a QPW3 egy statisztikai módszereken alapuló nem dinamikus modell. Az NCEP és ECMWF-esek pedig dinamikus modellek.
Fél éve leálltam a fejlesztgetésével, pedig lenne pár ötletem hogyan lehetne talán javítani még rajta. Pl. egy energiamérleget is belevinni, illetve az óceánnal összekötni, peremfeltételeket valahogy megadni stb... na de ez nem a hosszútávhoz tartozik nevet

Johnas

Rendszerint mikor erõs zonális áramlás alakul ki az atlanti-európai térség felett, ilyenkor Grönland nyugati része, Labrador térsége a ciklonok hátoldali részére kerül. Ilyenkor tartós hidegadvekció érinti ezeket a területeket és nem egyszer komoly havazásokat okozva. A 80-as évek végén, 90-es évek elején rendkívül zonális áramlású telek alakultak ki rekord havazásokat és hidegeket okozva Kanada keleti részén a labradori térségénél... talán nem túlzás, ha minijégkorszaki idõ köszöntött ott be néhány télen akkoriban. Igy nem csoda, ha a tenegri jégborítottság is "fejlettebb" volt.
Érdékes dolog egyébként, hogy a téli tengerijégborítottság milyen kapcsolatot mutat a légköri áramlási típusok, légköri áramlási viszonyok változásai között.

P kapitány

Valamilyen esemény tolódása nem csak szezonális szinten de magában az idõjárásban is gyakori. Ami nem feltétlen jelenti azt, hogy nem lesz nevet
Én speciel jobban örülök neki, ha tolódik. Ugyanis a negatívba váltás várható - és szeritnem be is következik - és mivel nem nyár végén, õsz elején érkezik hanem talán õsz közepén, végén, így esély lehet, hogy a télig "kihúzódik", magába öleli majd a telet is. Esélyt adva igy egy átlagos, vagy annál hidegebb télnek.
Ahogy telik az idõ én annál inkább hajlok az átlagosnál inkább (lehet hogy csak kissé) hidegebb tél felé - majd meglátjuk mi lesz, egyenlõre még én is figyelem a jeleket, számolgatok és stb... nevet, de sejtésem és eddigi infok alapján van már forgatókönyvem nevet
Én még a nyáron írtam, hogy annyiban hasonlít az idei szitu a tavalyihoz, hogy a pozitív hõmérsékleti anomália után az õszi idõszakra egy negatív anomáliába hajlás jöhet, ami lehet tél kezdetére véget is ér, de ha késõbb érkezik, akkor esélyes, hogy az egész tél abban maradjon. Azóta látszódik, hogy szerencsére nem nyár végén, õsz legelején érkezik várhatóan ez a negatívba esés, hanem kicsit eltolódva a tél felé.