Játszunk kérdez feleleket... nevet

Átlagosnál melegebb nyár valószinû?

Igen. Ugyanis az egyik domináns faktor, tényezõ, amely hosszabb távon befolyásolja mind Európa, mind Észak-Amerika nyári éghajlatát
még mindig olyan fázisban van, amely kedvez az átlagosnál melegebb és szárazabb nyári éghajlat kialakulásának. Nevezetesen az észak-atlanti óceáni vizhõmérséklet anomáliájának több évtizedes változásáról van szó.

Mi ez a fázis, mióta vagyunk benne?

Két fázisát különböztetjük meg. Egyik a pozitiv, vagyis meleg fázis, amikor a szokottnál melegebb vizhõmérséklet jellemzi az Atlanti-óceán északi medencéjének térségét. A másik az ellentetje, vagyis a negativ, vagy hideg fázis. Nagyjából a '60-as évektõl a '80-as évek végéig hûvösebb volt az emlitett régióban az óceán vizhõmérséklet, mint ahogy az az elmúlt közel két évtizedben, vagy a '30-as és '50-es évek között volt.
Ahogy látható a '90-es évek elején kerültünk át ebbe a meleg fázisba.

Ez mit jelent a Kárpát-medence nyara szempontjaiból?

Lezárult részletes kutatási eredmény jelenleg még nincs, de folyamatában van. Nagyobb skálájú vizsgálatok tanulsága szerint a pozitv fázis idején a térségben gyakoribb az átlagosnál melegebb, esetenként forró nyár, amely szárazsággal is párosul(hat).

Tehát a '90es évek eleje óta tapasztalható melegebb, forróbb néha szárazabb nyarak kialakulásának kedvez ez a fajta jelenség, illetve ennek pozitiv fázisa?

Igen, kedvez... ugyanis megteremti, megteremtheti a megfeleõ makroszinoptikus helyzeteket, szinoptikus elrendezõdéseket, amelyekben ez kialakulhat - többek között.

A negativ fázis alatt nem lehet forró száraz nyár?

Természetesen lehet, de az elmúlt 100-130 év viszonylagos vizsgálata arra enged következtetni minket, hogy azon fázis során a nedves, hûvös nyarak, amelyek jellemzõbbek.

Most már maradunk ebben a helyzetben, egyre forróbbak lesznek a nyarak?

Ezt nem lehet kijelenteni. Ha pusztán csak a természetes jelenségeket és ezt a folyamatot tekintjük, azt mondhatnánk el, hogy a következõ 7-15 évben újra negativ fázisba térhetünk vissza. Természetesen ez még hosszú idõ és bármi más történhet addig, habár azt hozzá kell tenni, hogy egy több száz éve meglévõ természetes oszcillációs jelenségrõl van szó, amely nem áll le csak úgy pár év, egy-két évtized alatt, igy valószinû hogy a jövõben ezzel a jelenséggel számolni kell.

Mi az oka mégis annak, hogy mi néha úgy emlékszünk hogy pl 5 vagy 7 éve nem volt ilyen és hogy most változott meg minden?

Ahogy korábban emlitettem ez a jelenség - AMO - csak az egyik a legfontosabb meghatározó tényezõk közül. Emellett a jelenség mellett sok más kicsi skálájú jelenség, osszcilláció is szerepet játszhat. Ilyen pl. hogy néhány évre nedvesebb nyarak a jellemzõek, majd ismét aszályosak. Fontos a nyári hõmérsékletek kialakulásában, hogy mennyire száradt ki a talaj a tavasz, vagy nyár során, vagy mennyire maradt nedves. Igy van, hogy egy ugyanolyan hõmérsékletû, magasban érkezõ légtömeg egy száraz felszin felett másabb hõmérsékletet produkál, mint egy nedves felett.

Nagyon sok tényezõ alakitja ki végül, hogy mi hogyan lesz... de vannak döntõ tényezõk is.

Ugyanolyan forró lehet a nyár, mint az elmúlt két évben?

Hogy harmadszorra is ugyanolyan forró nyár alauljon ki 3 egymás követõ évben, annak kicsi a valószinûsége.

Tehát nem lesz 40 °C?

Könnyen elképzelhetõ... elõfordulhat persze hogy a nyár folyamán elérjük, megközelitsük.... de ahhoz nagoyn sok feltételnek kell összejönni, hogy 40°C akár napokig jellemzõ legyen. Ilyen 100 évben talán 1-5 nyáron fordul elõ... nem tudni pontosan.
Ahogy az nyaranta elõfordul, 35 °C körüli hõmérséklet megint várható lesz az ország valamely részén, akár hosszabb idõre is.

Elmondottak alapján, valószinû, hogy a nyarunk nem lesz olyan forró, mint az elmúlt két évben, vagy 2003-ban, de egy-egy napon a nyár folyamán elérhetjük a 35, vagy a feletti hõmérsékletet?

Igen...


Bocsánat a hosszért... és a leegyszerûsitett verzióért.