Az a baj azzal amit írtál, hogy ebben a felállásban szinte lehetetlen volt hogy óriási nagy dobás legyen. Ez a ciklonparádé amin túl vagyunk, a kedvenc tersegedhez hasonlított, amikor izland és a norvég partok között láncban mennek a ciklonok, és nem engedik délebbre a hideget,. Persze juthatott volna az egész folyamat délebbre, több hideget kapunk. A múltból azért másabb felállások a nyerők, némileg délebbre - delnyugatabbra jut az Ac,  a hideg, és a mediterrán térségbe a ciklonok, az Ac alá szorulva . Egyáltalán nem csak Balkán behavazósak ezek, genovai, csúszópályás, V/b, V/c medipályák is jellemzően ilyenek. Ilyenkor  a Kárpátoktól északra csak fekanyarodásból esik csapadék, most meg 50 + havak estek a dél és kelet lengyel térségben, Ukrajna északi és nyugati részén, mert ők voltak a medik hideg szektorában, mi meg kaptuk az élőoldakas dominanciát. A csütörtöki ciklon ha nem ilyen gyorsvonati sebességű, okozhatott volna még nagyobb produkciót. Az általam említett felállásokra talalhatsz példát bőven, a legűberebbek 63 /64 decembere, 69/70, 95 /96 egy szakasza, utóbbit volt szerencsém megélni. Csak szemléltetésképpen, 96 február ilyen táján 30 - 40 centi hó volt felénk, több havazasból, és 40 - 50 centis jég. A Dunántúlon még nagyobb havak is voltak, a Tisza tónál el kellett kötni a csizmát, mert bebukott volna a hó az ebben az időszakban volt (és nem hófúvásos hó!) de Szolnok is 40 centi felett járt, sőt arra is emlékszem, hogy Wissy Károly huszonvalahány Budapesti havazásról számolt be a tél végén. Március 15 - én még stabil tavi jégre jartunk, majd jött a melegedés ahogy illik. Na hát valahol itt kezdődik a nagybetűs tél.