Igen, azért ebben vannak pontatlanságok. A melegebb talaj a kezdeti megmaradást nehezíti (amikor hull a csapadék), ha már megmarad rajta, akkor elérte a 0 fokot (víz-jég keverék, "latyak", vizes hó). Ekor is persze dolgozhat rajta alulról a talaj, eszegetheti, olvasztgathatja, de gyorsan lassul, majd kb. megáll a folyamat (éjszaka ill. az árnyékos részeken - főleg ha alacsony a Td gondolom).
A besugárzás pedig inkább a talajt melegíti fel, nem a havat, vagy azt csak minimálisan, így (nagyon pongyolán) megint a talajhő eszi meg a havat ott, ahová a nap süt (vagy kitett a besugárzásnak). De ez már nekünk mindegy, ez nem "az" az akadályozó tényező, ami éjszaka a kezdeti megmaradásban okoz nehézségeket. 5cm mélyen most valószínűleg nem fagy, de nem is fogja elolvasztani a havat, hisz ha fent ott a 0 fokos hó (ami éjjel a kisugárzás miatt általában jól meg is fagy), és az a hideg hó a talaj felső 1-2 cm-ét lehűti, és ez pont elég akár hetekig megmaradó hóhoz is, nem kell, hogy 5 centiig átfagyjon a talaj.
Érdekes, hogy plusz T-k mellett nem olvadt a hó árnyékban, azt hiszem ennek a negatív Td az oka, valahogy összefügg a párolgáshővel meg ilyesmi, nem akarok hülyeséget írni. De az is biztos, hogy nem a fagyott talaj mentette meg árnyékban a havat a plusz T ellenére az olvadástól.

Az valóban tévhit, hogy ha előző nap 15 fok volt, akkor bizony mindent meg fog zabálni a talajhő, dehogy fog, kihűl az hamar... De kezdeti megmaradáshoz, gyér intenzitáshoz fontos tényező lehet.

Balintaj: a füves terepről a leírásod hibátlan - egy fűszálat könnyebb kihűteni, mint a döngölt földet, így meleg talaj esetén mindig a füves megmaradás indul be, fagyott talajra érkező plusszos havazás esetén pedig fordítva, a füvön marad meg nehezebben, és a fűszálak között fehéredik ki először nevet Klasszikus plusz fokos ónoseső is így fordul elő: a fagyott talajra/betonra érkező eső akár +1 fok mellett is megfagy, míg a fűszálak, faágak már nem fagyottak (vagy az eső pillanatok alatt "kiolvasztja őket"), így azok nem jegesednek le.