Ez a helyzet már ismét más, kicsit megint próbálod keverni a fogalmakat és a helyzetet. A talajhő a megmaradás ellen dolgozik, merem feltételezni nem ennyi mm csapadék esett hóban, ami megmaradt, ugye? Ha ki lett volna fagyva, elhiheted, hogy másképp nézne most ki a táj, ebben egyetértünk, nem? És ezzel a mondanivalóm végére is értünk: a talajhő rengeteget számíthat. Nem, nem irtja ki mindig a havat és nem, nem jelentéktelen a hatása. Most már a leesett hó szépen ki tudja hűteni a környezetét (főleg, ha alacsony a Td? Mennyi most, -3? Abban nem szeret olvadni a hó nevet ), és árnyékban ráadásul kiváló mikroklímát épít magának a hólepel. Napon (vagy csak simán felhős időben világosban) azonban fagypont alatt is képes felmelegíteni a talajt a besugárzás, ami már megint ez a "talajhő" lesz és az szépen leolvasztja akár -5 fokban is a betonról a havat (főleg, mert annak a felülete még sötét is).
Jobb lenne a talajhőt átnevezni talajhőmérsékletre, ami változhat idővel és néha segít, néha hátráltat - ráadásul nem egyetemes, globális méreteket ölt, ami minden fa és kerítés tövében igaz, hanem a helyi hatásoknak megfelelően hat. Egész más egy kitett sziklán, egy déli lejtős aszfalton és egy északi, télen napsütést sohasem kapó árnyékos részen, más más Td mellett és szeles vagy szélcsendes időben. Sőt, tök más, ha esőáztatta, vizes a talaj, mert annak a hőmennyisége még nehezebben hűthető ki (ld. tócsák, amik az erdőben 20cm hó után is csak latyakosak és ha eláll a havazás, kiolvadnak).
A hegyekben ez extrém méreteket is ölthet, ahogy meséltem: északi völgyek éjjel-nappal keményen fagyosak, déli lejtők hómentesek, sárosak, a sziklák 10-15 fokra melegszenek fagypont alatti T2m esetén is. Ott jól meg lehet mindenféle hatást figyelni, szélsőséges eseteket is.

Itt Münchenben közben szépen havazik egész nap, 2-3 cm hullott. Lassan olvadunk, de még holnap is havazhat a csütörtöki olvadás előtt.