És hogy csüngtünk rajta, "őskövület télvárók"!. Na meg nem volt radar, jelenidő elérhetőség, maximum a rádió volt a fülünkre kötve, az utinformból lehetett valami képet össze rakni hogy terjed, merre jár a havazás. Meg volt ennek a varázsa, tényleg illúzióromboló tud lenni a túlzott infó, főleg gyengébb teleken. Szerencsére még ma is meglepő lehet néha a reggeli első látvány az ablakon keresztül, akkoriban erősen vakon játszottunk a várt éjszakai havazás reggeli valóságára. (Persze az amatőr télvárókra értve a mondandómat). hideg
 Biztor! Még a kilencvenes évek jó részében sem!