Mivel felénk többnyire DNy, nyugat, esetleg dél felől érkeznek a mediterrán vagy peremcikonok, ezért az elején meleget hoznak fel a keleti, DK-i oldalukon. Mi ezt hívjuk ezért jellemzően előoldalnak. Amikor továbbhaladnak K, DK esetleg ÉK felé, akkor pedig a hátoldalukon érkezik az északi, ÉK-i áramlással jellemzően a hideg.,
Azért csak nagyvonalakban igaz ez, mert:
1- léteznek retrográd ciklonok, amik K, DK felől "tolatnak" ránk. Ezek nagyon ritkák, és értelemszerűen a hátoldaluk ér ide előbb, akár egyből hóval, széllel és hideggel. Nem gyakori, sőt igen ritka, de szívesen látott vendég. USA keleti partján, pl. New Yorkban ezeket hívják "Nor'easter"-nek, és jó sok havat tolnak, hiszen eleve az óceán felől húznak be egyszerre hideg és nedves levegőt).
Vannak még délről "belógó" ciklonok is néha, amik az ország déli részére hoznak jellemzően hidegben, havat. Ekkor is csak a hátoldalból kapunk, vagyis kapnak a déli határ menti megyék. Tolnaiként 1-2 ilyenről vannak szép emlékeim nevet
2 - nem mindig egyértelmű az sem, hogy az előoldalon/hátoldalon éppen milyen levegő jön be egy-egy helyre. Ha egy ciklon nagyon erősen kimélyül, és pont felettünk van a középpontja, akkor előfordulhat olyan, hogy a nyugati, déli enyheséget "körbetekeri" az országon, és pl. Budapest környékén előbb hó esik, majd kelet felől visszatekeri a ciklon az enyhébb időt, és visszaváltunk esőbe, annak ellenére hogy nem retrográd a ciklon mozgása, csak lassú.
Hasonlóképpen a DNy-i, sőt déli megyék is megkapják sokszor a nyugat felől "körbetekert" hideget, tehát lehet, hogy Pécsett vagy akár Szekszárdon havazik, míg mondjuk Bp-en, Székesfehérváron még nem. Ezek leginkább jól kimélyül, de kis területi mediterrán vagy még inkább peremciklonoknál szoktak néha előfordulni.