Nagyon sokat számít, hogy milyen térségbõl érkezik a hideg légtömeg.
Rendszerint, ha az amerikai kontinens felõl kijut a hideg légtömeg az óceán fölé, felmelegszik a lentebbi légréteg. Vagyis a T850 melegebbé válik, ugyanakkor 500 hPa-os szinten megmarad a hideg mértéke.
Ha azonban a sarkvidéki térségbõl érkezik folyamatosan hideg felszín felett haladva - pl. Szibéria északi része felõl halad Európa felé -, akkor 500 hPa-os szinten igen hideg levegõ áramlik és renszerint 850 hPa-on is komoly hideg helyezkedik el.
Egyik kollégámmal adott értelmezés alapján a következõt értenénk mi hidegmag alatt:
"Az 500 hPa-os (mbar-os) légnyomási szinten egy ún. "hideg mag" volt megfigyelhetõ, mely a sarkvidéki hideg ciklonokhoz kötõdött. Az ilyen "hideg magok" jellemzõje, hogy bennük minden magassági szinten rendkívül hideg levegõ található. Az 500 hPa-os légnyomási szinten rendszerint 490 gpdm alatti geopotenciál értékek jellemzik, illetve -40 °C-nál is alacsonyabb a szint hõmérséklete. A 850 hPa-os légnyomási szinten pedig nem ritka a -30 °C-nál alacsonyabb hõmérséklet sem." (Seres A., Fodor Z., Horváth Á., 2007: Januári vihar Európában, OMSZ honlap, Link

Egyébként a modellek elõrejelzése szerint egy igen komoly hidegmag alakulna ki egy héten belül Szibéria északi részén. 850 hPa-on a -40 °C-ot is elérné a hõmérséklet és 500 hPa-on -50 °C alá csökkene a hõmérséklet.

Az elmúlt egy-két napban Kanada északi részénél is komoly hidegmag volt/van jelen. Ezeken az AT 500-as térképeken jól látszik, hogy a leghidegebb rész szinte egybe esik a legkisebb geopotenciális értékkel:
Link
Link
Link
Egy jó kis felszállási adat:
Link