Ezek jó és érdekes dolgok, de az internet nem felejt és visszakereshető, hogy minden téli szezon előtt már tradíciónak számít azon tényezők felsorolása, amik egy izgalmas, hideg és élvezhető tél bekövetkezését vetítik előre hazánkban. Hol gépi szezonális előrejelzésekből, hol hófelhalmozódásból, hol a jegesedés üteméből, hol valamilyen külsős blogon publikált cikkből, hol pedig bármilyen random stb. dolog említéséből kerülnek levonásra ezek a következtetések. Ha az utóbbi 10 évet nézem, akkor viszonylag szomorú beválási statisztika tárul a szemünk elé még úgy is, hogy bizonyos időszakokat a medencejellegünk által biztosított hidegpárna ment meg a pozitív anomália további térnyerésétől.

Saját magam nem érzem elég képzettnek, hogy ilyen szintű összefüggéseket keressek a fenti bekezdésben említett témákban, de a verifikálható beválásokat tekintve eléggé másodlagos vagy harmadlagos tényezőknek tűnnek a hazai telünk minőségét tekintve. Még úgy is, ha a minőség elég szubjektív fogalom, de ha csak a konkrét számmal leírt anomáliákra hagyatkozunk, akkor is. Végül mindig rá kell jönni, hogy egy adott hidegmagnak a valóságban kell ott lenni, ahol és nem egy 300 órás előrejelzési térképen, aztán a valóságban kell elindulni abba az irányba, ahol nekünk az jó lesz.

Űridőben a modellek minden lehetséges történést előszednek 200 óra felett ugyanarra a dátumra. Vígan megfér egymás mellett két egymásnak teljesen ellentmondó időjárási helyzet és a vicc az, hogy majdnem hajszál pontosan ugyanazokból a kiinduló adatokból számolja őket a modell. Itt van például az éjféli GFS futás 258 órára és annak két különböző perturbált tagján lévő két legvalószínűtlenebb, legszélsőségesebb lehetőség: P07: Link P28: Link

Mégis mit nem szed elő többször a GFS ilyen időtávban? Mindent IS előszed. 200 óra felett szinte sose lehet unatkozni.