Én örömmel fogadnék egy 2007-es nyárhoz hasonlót. Konvektív eseményekre akkoriban még sokat vadásztam, így az a nyár nagy emlék maradt, sikerült megcsípni komolyabb rendszereket. A másik, hogy pont a nyár csúcsán, július 20 körül tombolt a nyár legdurvább hőhulláma, abszolút melegrekorddal, 41.9 fokkal Kiskunhalason. Még itt nálam is 41.6 fokig melegedett a levegő. Nem volt klímánk, így zuhannyal hűtöttük magunkat. A lakás 33-34 fok körül alakult besötétítve reluxával, függönnyel... A nappali hőség helyett, az éjszakai meleg volt ami kicsit megviselt már engem is, de napközben éppúgy jöttem-mentem, mint egy többi napon. A brutális az volt, hogy a városi hőmérő a napon megzakkanva 47 fokot mutatott, ami pedig ilyenkor nem meglepő, hogy sivatagi eredetű homok/por színezte a naplementét minden este, szinte izzott. nevet A betont ahogy locsolták rendesen gőzölgött. Emlékszem a kecskeméti tv stábja pont kint forgatott a belvárosban és még egy riport erejéig is megállítottak, hogy mi a véleményem erről a rekkenő kánikuláról...
Hanyatt nem estem tőle, 1998-ban Korfun hasonló forróságban jártam bő 7 napig, és 2003-ban Spanyolországban is sikerült kifogni azt a "gyilkos" forróságot. Nem vitás a gyenge szervezetű, rossz szív-érrendszeri állapotúaknál ez egyenlő a végzettel. Alapon a 65-70-es pulzusom akkoriban elérte a 80-85 körülit is, éreztem, hogy dolgozik a szívem és a tüdőm is. Nem piskóta olyat megélni legyengült állapotban.
DE olyan ezt, mint a szupercella iránti szenvedély. Pusztít, tarol, rombol, néha bizony ölni képes és mégis várják. Üdv: extreme weather nevet Nem a más kárára... jelige.