Meteorológiai esélylatolgatások
A következõ napokban elõször Nyugat-Európa, majd Észak-Európa felett kialakuló anticiklon annak is köszönhetõ, hogy Kanada felõl a nagy mennyiségû hideg levegõ kijutva az óceán fölé rendkívül erõs ciklonokat generál. A hideg légtömeg óceán fölé történõ helyezõdése fõleg a magasabb légrétegekben jelentkezik markánsan. Ez az elõrejelzési térképeken jól látható:
Link
Itt még a Labrador-félszigettõl keletre közvetlenül az átlagosnál melegebb óceáni vízhõmérséklet felett az 500 hPa-os szinten -20 -25°C található és 5600 és 5700 gpm közötti értékek figyelhetõk meg. A jet tengelye is a közelben van, ám annak magjában a sebesség nem sokkal van 30m/s felett.
Link
Alig pár nap múlva teknõ épül ki Labradortól közvetlenül keletre. Az elõbb említett helyen 500hPa-on már -40 °C közelében jár a hõmérséklet és 4900gpm alá esik vissza a szint magassága. Az izohipszákkal együtt futó izotermák rendkívül instablis rétegzõdésrõl árulkodnak, óriási feszültségeket rejtve. A jet pedig erre ráfeküdve, a benne mért szélsebesség eléri már a 70-80m/s-ot is.
Link
Link
A teknõ elõoldalán rendkívül erõs ciklongenezis zajlódik, amelyben a ciklonok nagyon gyorsan épülnek ki. A történet nagyon leegyszerûsítve a következõ.
A Labradornál lévõ ciklon elõoldalán Izland felé enyhe légtömegek tartanak, míg délebbi szélességeken a ciklon hátoldalán igen hideg levegõ tart dél fele.
Link
Link
Link
Az USA felõl érkezõ sekély 1015hPa-os ciklon
Link
a jet elõterében az erõs hõmérsékleti és geopotenciális zónába kerülve elkezd kimélyülni. Ekkor még nyugatról keletre halad (a ciklontól északra van hidegebb délre melegebb).
Link
Link
A ciklonokról tudni kell, hogy az egyik energia forrásuk a területükön jelentkezõ hõmérsékleti aszimetria. Ha „megszûnik elfogy az energiájuk is”. Mivel jelen helyzetben
Link
tõleg északkeletre van meleg a jobb oldalon és északnyugatra hideg a baloldalon elindul északi irányba, hogy „fenn tartsa a hõmérsékleti kontrasztot”. Ezzel együtt a teknõ elõoldalán haladva dél felõl nagy mennyiségû meleg levegõt szállít észak fele – plusz egyre inkább elõsegíti a õ és következõ tõle délre fejlõdõ társa a „jet-hurok” kiépülését is:
Link
Link
Ez a teknõ és elõoldalán kiépülõ folytonos ciklon által észak fele szállított meleg légtömegek elõsegítik a majdani skandináv Ac kiépülését ezáltal, illetve annak erõsödését.
Vajon, ha nem lenne ez az erõs ciklon keletkezés, illetve a teknõ megjelenése Labradortól keletre, nem lenne az Ac felhúzódás sem?
Egyébként ezt a fajta érdekes kettõséget már két héttel ezelõtt is adta egy két perturbált tag a GFS-nél. Az erõs ciklon aktivitást is és a markáns anticiklon kiépülés esélyét is. De, hogy legyen bizonyítékom, hogy nem hülyeséget mondok ez utóbbi mondatommal kapcsolatban:
Link
Itt a P15 és P17-es tagokra utalnék.
Ezt követõen Szibéria kollégával kell valamelyest egyetértenem ami a lehetséges forgatókönyveket illeti 14-15-tõl kezdõdõen. Azért mondom, hogy valamelyest, mert 14-én elég bizonytalan az Ac konkrét elhelyezkedése alakja.
Ennek ellenére azt lehet elmondani, hogy a jövõ hét elejétõl-közepétõl a három anticiklon összekapcsolódása határozza meg egész Európa idõjárását úgy 20-áig (+/- 2 nap). A három anticiklon a délnyugat-európai, a Skandinávia felett kiépülõ – Grönlandról származó – sekély Ac majd, és a nyugat-szibériai.
A 360h-nál megfigyelhetõ ENS tagokban három fõ jegy dominál. Az egyik a markáns anticiklon elhelyezkedés Európa valamely része felett. A másik a legyengült óceáni ciklon aktivitás – a következõ napokéhoz képest. Kb 5 tag adja, hogy valamilyen szinten erõs marad a ciklon képzõdése az óceán felett. A harmadik és egyben igen fontos a sarkvidéki, Európa északi, északkeleti részeinél az igen erõs ciklon aktivitás.
Link
Ezen leírtak azt erõsítik bennem, hogy december inkább lesz az átlagos hõmérséklethez közelebb, mint a felett. Továbbá, hogy december utolsó harmadában, január elsõ felében érkezhet egy HRHI. Ennek oka a már egy hete is kifejtett és még mindig esélyesnek látott, északkeleti helyzet és az Ac dominancia. Egy hosszabb 2-4 napig tartó RHI kialakulására azonban mindenképpen számítok a jelenlegi állás szerint. Ezen jellegû célzott várakozásaimról bõvebben a késõbbiekben még írok.
Link
Itt még a Labrador-félszigettõl keletre közvetlenül az átlagosnál melegebb óceáni vízhõmérséklet felett az 500 hPa-os szinten -20 -25°C található és 5600 és 5700 gpm közötti értékek figyelhetõk meg. A jet tengelye is a közelben van, ám annak magjában a sebesség nem sokkal van 30m/s felett.
Link
Alig pár nap múlva teknõ épül ki Labradortól közvetlenül keletre. Az elõbb említett helyen 500hPa-on már -40 °C közelében jár a hõmérséklet és 4900gpm alá esik vissza a szint magassága. Az izohipszákkal együtt futó izotermák rendkívül instablis rétegzõdésrõl árulkodnak, óriási feszültségeket rejtve. A jet pedig erre ráfeküdve, a benne mért szélsebesség eléri már a 70-80m/s-ot is.
Link
Link
A teknõ elõoldalán rendkívül erõs ciklongenezis zajlódik, amelyben a ciklonok nagyon gyorsan épülnek ki. A történet nagyon leegyszerûsítve a következõ.
A Labradornál lévõ ciklon elõoldalán Izland felé enyhe légtömegek tartanak, míg délebbi szélességeken a ciklon hátoldalán igen hideg levegõ tart dél fele.
Link
Link
Link
Az USA felõl érkezõ sekély 1015hPa-os ciklon
Link
a jet elõterében az erõs hõmérsékleti és geopotenciális zónába kerülve elkezd kimélyülni. Ekkor még nyugatról keletre halad (a ciklontól északra van hidegebb délre melegebb).
Link
Link
A ciklonokról tudni kell, hogy az egyik energia forrásuk a területükön jelentkezõ hõmérsékleti aszimetria. Ha „megszûnik elfogy az energiájuk is”. Mivel jelen helyzetben
Link
tõleg északkeletre van meleg a jobb oldalon és északnyugatra hideg a baloldalon elindul északi irányba, hogy „fenn tartsa a hõmérsékleti kontrasztot”. Ezzel együtt a teknõ elõoldalán haladva dél felõl nagy mennyiségû meleg levegõt szállít észak fele – plusz egyre inkább elõsegíti a õ és következõ tõle délre fejlõdõ társa a „jet-hurok” kiépülését is:
Link
Link
Ez a teknõ és elõoldalán kiépülõ folytonos ciklon által észak fele szállított meleg légtömegek elõsegítik a majdani skandináv Ac kiépülését ezáltal, illetve annak erõsödését.
Vajon, ha nem lenne ez az erõs ciklon keletkezés, illetve a teknõ megjelenése Labradortól keletre, nem lenne az Ac felhúzódás sem?

Egyébként ezt a fajta érdekes kettõséget már két héttel ezelõtt is adta egy két perturbált tag a GFS-nél. Az erõs ciklon aktivitást is és a markáns anticiklon kiépülés esélyét is. De, hogy legyen bizonyítékom, hogy nem hülyeséget mondok ez utóbbi mondatommal kapcsolatban:
Link
Itt a P15 és P17-es tagokra utalnék.
Ezt követõen Szibéria kollégával kell valamelyest egyetértenem ami a lehetséges forgatókönyveket illeti 14-15-tõl kezdõdõen. Azért mondom, hogy valamelyest, mert 14-én elég bizonytalan az Ac konkrét elhelyezkedése alakja.
Ennek ellenére azt lehet elmondani, hogy a jövõ hét elejétõl-közepétõl a három anticiklon összekapcsolódása határozza meg egész Európa idõjárását úgy 20-áig (+/- 2 nap). A három anticiklon a délnyugat-európai, a Skandinávia felett kiépülõ – Grönlandról származó – sekély Ac majd, és a nyugat-szibériai.
A 360h-nál megfigyelhetõ ENS tagokban három fõ jegy dominál. Az egyik a markáns anticiklon elhelyezkedés Európa valamely része felett. A másik a legyengült óceáni ciklon aktivitás – a következõ napokéhoz képest. Kb 5 tag adja, hogy valamilyen szinten erõs marad a ciklon képzõdése az óceán felett. A harmadik és egyben igen fontos a sarkvidéki, Európa északi, északkeleti részeinél az igen erõs ciklon aktivitás.
Link
Ezen leírtak azt erõsítik bennem, hogy december inkább lesz az átlagos hõmérséklethez közelebb, mint a felett. Továbbá, hogy december utolsó harmadában, január elsõ felében érkezhet egy HRHI. Ennek oka a már egy hete is kifejtett és még mindig esélyesnek látott, északkeleti helyzet és az Ac dominancia. Egy hosszabb 2-4 napig tartó RHI kialakulására azonban mindenképpen számítok a jelenlegi állás szerint. Ezen jellegû célzott várakozásaimról bõvebben a késõbbiekben még írok.