Meteorológiai esélylatolgatások
Ahogy a hozzászólásokat végigolvasom úgy tûnik számomra, hogy meglehetõsen sok itt a félreértés a zonalitással kapcsolatban. Egy meglehetõsen hosszúra sikeredett esélylatolgatás:
A modellek többsége egyetért abban, hogy tõlünk északnyugatra egy viszonylag mély és kiterjedt ciklon alakulhat ki, a középpontja valószínûleg Izland környékén lehet majd. Önmagában ez ránk nézve még semmit sem jelent, nagy valószínûséggel nem kerülünk bele a ciklon áramlási rendszerébe (mellékesen jegyzem meg, már nem is elsõ alkalommal, hogy ez az izlandi depresszióként is emlegetett alacsonynyomású terület kemény téli helyzetek alatt is gyakran fennáll). A modellek döntõ része - beleértve még a GFS-t is - ezt a forgatóknyvet támogatja. Klasszikus zonalitás és a vele járó tartósan enyhe idõ bekövetkeztéhez két feltételnek kell egyszerre teljesülnie: 1. tõlünk ÉNy-ra helyezkedjen egy el markáns atlanti ciklon, amelynek középpontja a Angliával vagy Franciaországgal legyen azonos szélességen, hogy a Kárpát-medence is belekerülhessen a ciklon áramlási rendszerébe. 2. A mediterrán térségben egy méretes anticiklonnak kell kiépülnie, amelynek északi oldalán délebbi szélességekre is kiterjedhet a nyugati áramlás.
A két feltételbõl várhatóan egyik sem teljesül a következõ 5-10 napra nézve, tehát a zonalitás lehetõségét kizárhatjuk. A GFS 0UTC-s operatív futásán kívül egyik fáklyatag sem számol olyan elhelyezkedésû atlanti ciklonnal, amely tartósan enyhe idõjárással járna kishazánkban. Jelen pillanatban két folytatást tartok lehetségesnek december elejétõl. Az elsõ lehetõség, hogy a hétfõi hidegbeáramlást néhány nappal késõbb a magasban enyhülés követi, azonban az anticiklonáris hatásoknak köszönhetõen a felszínen nyugalomba jut a sarkvidéki eredetû hideg levegõ, inverziós helyzet alakul ki, amely ködhajlamos idõt eredményez (klasszikus hideg légpárnás helyzet). Ebben az elsõ esetben a hidegpárnás helyzet tartósnak bizonyulhat, akár Mikulásig kitarthat +1 és -2°c közötti maximumokkal az ország döntõ részén. Ezt támogatja jelen pillanatban a megbízható modellek jelentõs része: JMA: Link GEM: Link GFS ensemble tagok közül: P4 Link , P6 Link , P7 Link , P9 Link , P10 Link , P11 Link , P19 Link , P20 Link
A másik, talán kevésbé valószínû lehetõség, hogy november-december fordulóján egy skandináv középpontú anticiklon jelenik meg hirtelen Európa légterében, amelynek DK-i oldalán kontinentális eredetû hideg árasztana el bennünket, további lehûlést okozva. Néhány fáklyatag, ami ezt a forgatókönyvet támogatja: P1 Link , P3 Link , P5 Link , P15 Link , P16 Link , P17 Link
Tehát jelen pillanatban egy 5-10 napos hidegpárnás, eseménytelen idõszakot tartok a legvalószínûbbnek. Nem igazán kedvelem a %-os megközelítést, de ezt a módszert elõszeretettel használók kedvébe járva ennek most 55% körüli esélyt adnék, a Skandináv AC kialakulásának és kontinentális hidegelárasztásnak kb. 40%-ot. A tartós zonalitás esélye véleményem szerint minimális, kb. 5% lehet.
A modellek többsége egyetért abban, hogy tõlünk északnyugatra egy viszonylag mély és kiterjedt ciklon alakulhat ki, a középpontja valószínûleg Izland környékén lehet majd. Önmagában ez ránk nézve még semmit sem jelent, nagy valószínûséggel nem kerülünk bele a ciklon áramlási rendszerébe (mellékesen jegyzem meg, már nem is elsõ alkalommal, hogy ez az izlandi depresszióként is emlegetett alacsonynyomású terület kemény téli helyzetek alatt is gyakran fennáll). A modellek döntõ része - beleértve még a GFS-t is - ezt a forgatóknyvet támogatja. Klasszikus zonalitás és a vele járó tartósan enyhe idõ bekövetkeztéhez két feltételnek kell egyszerre teljesülnie: 1. tõlünk ÉNy-ra helyezkedjen egy el markáns atlanti ciklon, amelynek középpontja a Angliával vagy Franciaországgal legyen azonos szélességen, hogy a Kárpát-medence is belekerülhessen a ciklon áramlási rendszerébe. 2. A mediterrán térségben egy méretes anticiklonnak kell kiépülnie, amelynek északi oldalán délebbi szélességekre is kiterjedhet a nyugati áramlás.
A két feltételbõl várhatóan egyik sem teljesül a következõ 5-10 napra nézve, tehát a zonalitás lehetõségét kizárhatjuk. A GFS 0UTC-s operatív futásán kívül egyik fáklyatag sem számol olyan elhelyezkedésû atlanti ciklonnal, amely tartósan enyhe idõjárással járna kishazánkban. Jelen pillanatban két folytatást tartok lehetségesnek december elejétõl. Az elsõ lehetõség, hogy a hétfõi hidegbeáramlást néhány nappal késõbb a magasban enyhülés követi, azonban az anticiklonáris hatásoknak köszönhetõen a felszínen nyugalomba jut a sarkvidéki eredetû hideg levegõ, inverziós helyzet alakul ki, amely ködhajlamos idõt eredményez (klasszikus hideg légpárnás helyzet). Ebben az elsõ esetben a hidegpárnás helyzet tartósnak bizonyulhat, akár Mikulásig kitarthat +1 és -2°c közötti maximumokkal az ország döntõ részén. Ezt támogatja jelen pillanatban a megbízható modellek jelentõs része: JMA: Link GEM: Link GFS ensemble tagok közül: P4 Link , P6 Link , P7 Link , P9 Link , P10 Link , P11 Link , P19 Link , P20 Link
A másik, talán kevésbé valószínû lehetõség, hogy november-december fordulóján egy skandináv középpontú anticiklon jelenik meg hirtelen Európa légterében, amelynek DK-i oldalán kontinentális eredetû hideg árasztana el bennünket, további lehûlést okozva. Néhány fáklyatag, ami ezt a forgatókönyvet támogatja: P1 Link , P3 Link , P5 Link , P15 Link , P16 Link , P17 Link
Tehát jelen pillanatban egy 5-10 napos hidegpárnás, eseménytelen idõszakot tartok a legvalószínûbbnek. Nem igazán kedvelem a %-os megközelítést, de ezt a módszert elõszeretettel használók kedvébe járva ennek most 55% körüli esélyt adnék, a Skandináv AC kialakulásának és kontinentális hidegelárasztásnak kb. 40%-ot. A tartós zonalitás esélye véleményem szerint minimális, kb. 5% lehet.