Ezt kiegészíteném azzal, hogy az Arktisz Csendes-óceán felõli részén elég tartósan helyezkedik el egy anticiklon. Ez az anticiklon és az általad elmlített anticiklonok közép szoruló ciklonális mezõ hátoldalára kényszerül a hideg nagyobb része.
SLP -30 óra - NH:
Link
SLP -60 óra - NH:
Link
SLP -120 óra - NH:
Link
SLP -150 óra - NH:
Link
SLP -180 óra - NH:
Link

A fõ kulcsot véleményem és az eddigiek látta alapján a következõ adhatja:
1. Az õsz folyamán többnyire Nyuga-Európa, illetve az Észak-atlanti-óceán középsõ medencéje felett elhelyezkedõ anticiklonális mezõ a következõ hónapokban merre helyezõdik át?
a) Az európai kontinens középsõ-északnyugati területei felett lesz inkább gyakori.
b) Jellemzõen a Norvég-tenger irányába vonul helyezõdik át, gyakran dominálva Grönland, vagy a skandináv területek felett is.
c) Az anticiklonális mezõ fõleg a kontinens délnyugati és középsõ területei felett dominál majd.

2. A poláris területek felett a következõ 2-3 hónap során is gyakori vendéggé válnakk az anticiklonok?
a) Továbbra is dominál az Arktiszon az anticiklon, de elsõsorban annak csak egyik "felén".
b) Jellemzõen kitejed és ciklonok középpontjai inkább a sarkkörön kívül vándorolnak.
c) Cilonális hatások erõsödnek az Arktiszon is.

A 3. fõ kérdés a fennoskandináv térség, Kelet-európai-síkság
feletti ciklonáis hatások maradnak, vagy anticiklonalitás dominál majd.


Ami a december eleji hidegleszakadás esélyét illeti.
Volt már rá példa - inkább az utóbbi 30 évben - hogy már decembe elsõ dekádjában kialakuljon egy HRHI.
A mostani futás, amelyet a GFS 12 UTC-s elõrejelzése mutat 240 óra felett, támogatna egy iylen HRHI kialakulását.

Sajnos a korábbi fáklyák esetében, csak néhány tag ment lejjebb - átlag alá - és nem tartósan csak pár napig.
Egyelõre úgy tûnik, ha lesz is hidegleszakadás az várhatóan rövid életû lehet Magyarországra nézve.