Köszönöm a kiigazítást, ezzel én teljesen tisztában vagyok. Ha ezt kivetítjük a nyárra, augusztus végéig elég egy határozott szubtrópusi melegadvekció, és gond nélkül összejönnek a 35 fok feletti értékek. Szeptember elejétől azonban a kánikula kialakulásának esélye rohamosan csökken, és egyre több paraméternek kell stimmelnie ahhoz, hogy összejöjjenek a 30 fok feletti értékek. 
Ugyanez áll a téli időszakra is, csak fordított előjellel: kb. február végéig/március elejéig viszonylag könnyen összejöhet egy igazi téli helyzet, márciuus 5.-20. között már sokkal több paraméter szerencsés egybeesésére van szükség, majd március végétől akár április utolsó harmadáig jöhetnek még a megkésett téli löttyök, a hirtelen lezúduló nagy havak (ld. tavalyi év), április eleji hideghullámok (ld. 2003. április eleje), ám - mindent összevetve - legkésőbb 2-3 hét múlva elkezdődhet az alálőtt T-maxok időszaka, amikor a globálmodell a magasban uralkodó T viszonyokat automatikusan átszámítja a talajközeli T-re, ám - tekintettel a magas napállásra, könnyebben kirúgódó állapotgörbére, csökkenő magasköd-veszélyre stb., a reális hőmérséklet többször néhány fokkal eltér az előrejelzettől - felfelé. 
Rövidre fogva a szót - a blocking ugyan szép és jó, csak éppen kezdünk rohamosan kifutni az időből, ugyebár. kacsint 
Donnie: az utóbbi években akadt ´lottó ötös´ nem is egyszer, de itt jön a DE: leszámítva a 2013. március 2. felére jellemző dupla hidegbetörést, a napokon keresztül kitartó, egész napos fagyok, szél, havazás kíséretében, a késő télbetörések (március utolsó harmadától április utolsó harmadáig) egyik fő jellemző vonása az átmeneti jelleg, azaz 2-3 napnál (kivételes esetekben 4-5 napnál) nem tartanak tovább, míg egy decemberi/januári téli makrováltás esetén az időjárás képes akár hetekig az echt téli kerékvágásban haladni - ld. tavaly január, korábban ez szinte rendszeresen előfordult. Véleményem szerint ez a téli és a tavaszi hidegbetörések közt megfigyelhető egyik legfontosabb eltérés nevet