Ehhez hozzátenném, hogy a Vojejkov-tengely nemcsak bárikus felállás, morfológiai fogalom, hanem egy mechanizmus, "verkli" is.
Ugyanis az azori és a szibériai AC találkozási pontjába, az anticiklon híd gyenge pontjába északnyugatról, az óceánról benyomulhat az alacsony nyomás. Emiatt itt (azaz nagyjából Közép-Európa felett) teknő jön létre,  amely helyzetnek elvileg 2 kimenetele lehet. Vagy teljesen széttolja a 2 anticiklont ez az alacsony nyomású nyúlvány, és nálunk atlanti félblokkba vált a szituáció, jelentős enyhüléssel (mint 2012-ben)
A másik lehetőség, hogy az igen nagy tömegű északkeleti hideg betör a teknőbe, déli végét sikeresen lefűzi, mediciklonná alakítja. Efölött pedig záródik az AC híd. Ez nagy havazást, hófúvást jelent térségünkben, valamint a szibériai hidegáramlás dinamikussá válását. Ez a figura ismétlődött pl. 1929 híres februárjában.
A mostanra kinéző helyzet persze nem a klasszikus Vojejkov-tengely, legfeljebb Vojejkov-szerű bárikus kép. Klasszikus formája annyira ritka, hogy én életemben csak egyszer találkoztam vele: 2012 februárjában.