Kicsit visszatérve a szakmailag is fontos részhez ez szerinted nem csak akkor válhat fontossá, ha a modell előrejelzési hatótávolságán kívül szeretnénk megbecsülni, hogy milyen időjárás lesz? Mert ha tagonként nézük, akkor a 150 óránál szóródó skandináv fáklyán ugyanazok a tagok szóródnak, mint amik a Magyarország felettin is azon a paramétereken futnak amiken. Tehát van köztük szoros kapcsolat. 150 óra és 386 óra között pedig még sok idő eltelik. Szerintem a román térség túl közel van hozzánk, még a skandináv is ahhoz, hogy túl tudjunk járni a GFS eszén. Persze ha mondjuk a nuuki vagy amerikai, esetleg szibériai fáklyákat kezdünk el nézegetni, ott már több értelme van más ország rácspontját nézni, mert az ottani változások nyilvánvaló módon időben távolabb okozhatnak változást Magyarországon is. Magyarán szólva egy bizonyos távolságon túl úgy gondolom, hogy releváns nézegetni, de skandináviát és Romániát pont nem ilyen távolságnak gondolom.

Vagy feltételezzük azt, hogy a modell perturbált tagajaiba kalkulált hibahatárok a valóságban magasabbak lesznek? És ha eleve nagy a szórás, akkor abból következik hogy a kiindulási adatok is pontatlanok?