Mindenki az 5-10-15 napra előre vetített forgatókönyvtömegekkel foglalkozik, közben ma reggelre fagyos idő lett az ország nagy részén. Miközben megy a rekordmeleg meg atlanti csigagyár téma napról napra, itt nyugaton decemberben is 20-25 napon fagyott. Milyen tavaszi vagy őszi hónap az, amikor ennyiszer fagy ? Mert volt három vad déliszeles hidegfront előtti előoldali melegedés 10-15 fokkal, attól még nincs tavasz, meg attól sem, hogy amikor karácsony után a norvég 10 napost megnéztem csak dec.30. reggelre adott Pápára fagyot. Eltalálta, bár -3 helyett -4-5 is lett, de jan. 4-ig nem csak ezen a napon fagyott. Kicsit túl van lihegve ez a zonalitás meg végtelenül enyhe tél téma. Itt valóban voltak az utóbbi 10-15 évben akár 5-6 fokos pozitív anomáliát is produkáló téli hónapok, de a tavalyi és ide télen egyáltalán nincs ilyenről szó és attól hogy becsúszik 1-2 fokos melegtöbblet még nem kell kitavaszodástól regélni. Volt itt 2013-ban akkora hó, ami párját ritkítja és nem igaz, hogy nyugaton esik 40-50 cm hó aztán 2 nap alatt elolvad. Hosszú hetekig volt hótakaró, pedig nem is volt azon a télen sem hideganomália. Tudomásul kéne venni, hogy a mi klímánkra a sokszínűség a jellemző és teljesen eltérő jellegű teleink vannak. Lehet enyhe száraz, enyhe esős, enyhe havas,hideg száraz, hideg havas, nagyon enyhe, nagyon hideg, nagyhavas, hótlan és ezek váltakozása ("lyukas tél") egy télen belül is. Olyan nem volt és nem is lesz, hogy csak enyhe vagy hideg telek vannak 10 évig, meg hogy régen csak havas telek voltak most meg csak hótlanok.
Azon gondolkodtam, hogy a Kárpát medence (az időjárás nem politikai határokat követ) fekvéséhez hasonló hely van-e még a Földünkön ? Éghajlati értelemben vett sokszínűségére gondoltam, bár szerintem ilyen összetett geomorfológiájú és geológiájú hely sincs ilyen kis területre összezsúfolva. Nagyjából 3 fő és 3 kiegészítő klímahatás keveredik. Az akciócentrumoktól nagyjából azonos távolságra vagyunk és a hegyláncok jól belekevernek a dolgokba. A fő hatások az Atlanti-óceán, a Kelet-Európai síkság és a Földközi-tenger felől jönnek. Beleszólhat az óceáni,szárazföldi és mediterrán irányítás mellett az időjárásba a sarkvidék,Szibéria és a térítői sivatagi meleg  is. Ezek miatt a klíma annyira változatos és mondhatjuk szélsőséges, amilyen nincs a Balkánon,Németországban,Ukrajnában Franciaországban stb. Ott is vannak szélsőségek, de a felsorolt 6 féle hatásból néhány alig van jelen vagy hiányzik is. Főleg azért, mert a medencejelleg miatt mi télen hidegtóval bírunk, nyáron forró katlan leszünk ha jön a szaharai meleg, amit más terület nemigen tud produkálni rajtunk kívül.Ráadásul hatalmas eltérések lehetnek a domborzat miatt az egyes medencerészek közt is, akár tartósan. Kis területen belül lehet nagyon enyhe vagy meleg idő, míg 200 km-rel arrébb kemény hideg van vagy beszorul a köd stb. A modelleket is megértem, ha az előrejelzéseik 10 napon túl nálunk szinte alig válnak be, ugyanez az oroszoknál vagy az angoloknál,olaszoknál stb. biztosan nem ilyen rosszul működik.