A téli napforduló környékétől kb. jan. közepéig terjedő időszak makrocirkuláció szempontjából rendszerint az év legspannoltabb, legmozgalmasabb, mondhatni drámai időszaka (ebből tegnap ízelítőt kaptunk)  Az is általános, hogy ebben a nagyjából 1 hónapos időszakban  a felállások a zóna felől lépésenként a blokk felé haladnak. Ha január közepéig, 3. harmadáig nem tud egyszer sem tartósabban (legalább egy hét) blokkolódni a nyugati sodrás, az már igen rossz jel a tél minőségére nézve. Egyetértek azzal, hogy kb. február első dekádja az utolsó lehetőség tartós blokk kiépülésére. Ha ez addig sem történik meg, már csak félblokkok szoktak lenni, az atlanti hatás nem képes már kiküszöbölődni. Az igazán komiszul enyhe tél ilyen északnyugati irányítású "erőlködéssel" szokott búcsúzni.
Sajnos, azzal is egyet kell értsek, hogy fennáll a veszély, hogy idén az egész tél megy a levesbe. De ez egyelőre még csak nagyon halványan valószínűsíthető, fordulhatnak még másfelé is a folyamatok.