A következõ napok szinoptikus elrendezõdésérõl.

A következõ 72 órában az zonalitás átvált, egy kvázi Voejkov-tengelybe, vagyis egy anticiklon sáv húzódik az Azori-szigetektõl a kontinens középsõ részein át Nyugat-Szibériáig.
Eközben a ciklontevékenység Grönland köré, Izland és a Norvég-tenger fölé öszpontosul. Ez nem javít a hideg tengervíz jelenlegi átlagosnál hûvösebb hõmérsékletén.
Egy hét múlva pedig az észak-atlanti ciklon aktivitás lanyhul és elõtérbe kerül az anticiklonok hatása.
240 órára már körvanalazódnak a forgatókönyvek.
Az anticiklon mezõ (tengely) lévén nem lehet tartós felbomlik elszigetelt anticiklonális térségekre.
Egyik esetben a kontinens belsõ északnyugati részére koncentrálódik és a Balkán-félsziget és a Kelet-európai-síkság fele ciklon leszakadások képzõdnek.
Másik verzióban egy sekélyebb anticiklonmezõ terebelyésedik ki a kontinens déli, délnyugati és az óceán fölé, vagyis egy kvázi zonalitás áll vissza, némi háborgással. Ezt viszonylag kevés tag adja.
Harmadi esetnél a Brit-szigetek fölé húzódó Ac és a Kelet-európai-síkság feletti Ac közé ékelõdnek a ciklonok egy északnyugatias, északias áramlási zónával.
Van még egy két tag mely azt a verziót élteti, hogy az Ac a síkság fele mozdul tõlünk északra, vagyis hátoldalára kerülünk.

A fõ kérdés tehát, hogy az óceán felõl elõre nyomuló Ac érintkezve a Szibéria felõl benyúló Accal, hogyan mozdul tovább a tengelybõl. Északnyugatnak, északnak, északkeletnek? Ez is a kulcsa annak hogy alakul a Kárpát-medencében a hõmérséklet a továbbiakban.
A továbbiakban pedig dománáns szerephez jut az északi félteke ezen térségeiben (Atlanti-óceán, Európa, Nyugat-Szibéria, Kelet-USA) a nagy kiterjedésû Ac-k.
Úgy néz ki október elejére a meridionalitás veszi át a fõszerepet, ami jó lehet késõbbiekre nézve. A meridionalitás hatására nem élénkül az erõs hõmérsékleti és geopotenciális különbség miatt a zonalitás annyira. Hm.. ezt jól megfogalmaztam nevet.

Fontos azért megemlíteni, hogy jelenleg az északabbra húzódó Ac-zóna nem igen kedvez az alacsonyabb szélességek tenger vizeinek hõmérséklet emelkedésének, de a Novég-tengeri erõs lehûlést is inkább konzerválhatja, vagyis nem változik a helyzete.
Így a tavalyi évhez képest jóval alacsonyabb lehet õsz közepére az átlagosnál melegebb vízhõmérsékletû zóna. Továbbá a távolabbi idõpontban is elõszerettel jelzi Ac jelenlétét a modell Grönland, vagy az arktikus térség valamely része felett - és nem pedig erõs ciklon aktivitásáét, egyenlõre (AO-).