"Nincs ebben semmi különös, mert ez biztosította mindig is a hamisítatlan nyári időt itt a Kárpát-medencében, csak az Észak-Afrikában
felforrósodott levegő hőmérséklete évről-évre kissé magasabban tetőzik.
Ezért van 30-35 fok helyett 33-38."

Azért ez nem ilyen egyszerű, még ha a látszat elsőre ezt is mondatja az emberrel. 1992-ben pl. közel 40 napos, rendkívül forró időszak alakult ki a nyár második felében, életem eddigi legmelegebb időszaka. A tavalyi nyár ezzel szemben elég mérsékelt volt, és durva hőségeket a 2014-es nyár sem hozott (és volt még számos más,  lájtos nyár a kilencvenes évek eleje óta)
Az tény, hogy a '70-es, '80-as évekkel összehasonlítva általában több "spiritusz" van a mostani nyarakban. Viszont azokban az években a hamisítatlan, tartós strandidőt rendszerint szárazföldi anticiklon biztosította, nem pedig forró, szaharai levegő advekciója. Szerintem a Nyugat-Szahara akkoriban épp olyan meleg volt, mint most, csak  a sivatagi levegő  azokon a nyarakon kifejezetten ritka vendég volt nálunk. Ha, példának okáért, idén nem lett volna direkt légpálya Észak-Afrikából, a nyarunk ugyanolyan mérsékelt lett volna, mint amilyenekhez hozzá vagyunk szokva. Kérdés, mi okozza ezeket a teknő előoldali, észak-afrikai szubtrópusi beözönléseket.



"Szerintem szeptemberben is  jócskán lesznek 30 fok feletti csúcsok. Amíg el nem tűnik az afrikai meleg, addig a hatásával számolnunk kell."

Lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy nem. Minden azon múlik, milyen jelleget vesz fel a makrocirkuláció. Ha sarki, sarki-maritim légtömegek érkeznek rendszeresen hozzánk, semmit se számít, hogy izzik a Szahara. Ne feledd, hogy a modellek szerint a következő napokban elég lendületes fejlődésbe kezd a szubarktikus hidegdepó. Ez majd nemsokára meghajtja a ciklontevékenységet tőlünk északra. És akkor már csak egy jó, hátoldali pozició kell, és máris nyílik a frigó ajtaja.  laza