Ha az átlagosnál melegebb télnek volt hatása a mostani meleg periódusra akkor miért ne lehetne a mostani pozitív anomáliánka hatása a télre? Ez a hatás pedig nem feléttlenül az, hogy nagyon hideg, vagy nagyon meleg lesz. Lehet, hogy átlagos lesz.
11 hónapja tart a pozitív hõmérsékleti anomália. Nem fog végtelenségig tartani. Lesz váltás. Én remélem már õsszel megjön, de egyenlõre nincs jele.
Mindenesetre ha nem egy szép visszaváltás lesz, hanem egy markáns váltás - több fokkal esik majd vissza a havi középhõmérséklet az elõzõ hónaphoz képest - akkor sajna pici esély lesz, hogy megfogja majd a modellem. Egyetlen egy szezonális elõrejelzõ modellrõl sem tudok - vagy legalábbis nyilvánosról nem, mely a szélsõséges, vagy extrém hirtelen bekövetkezõ változásokat megfogja (lásd a 2006/2007 tele).

Viszont nagyon bizonyos vagyok abban, hogy még idén véget ér. Ahhoz, hogy ez a pozitív anomáliasor megtörjön nem kell nagy ördöngõség. Sõt lehet, hogy önmaga lesz a kiváltója. Gondolok itt arra, hogy a felmelegedett talajra õsszel, késõ õsszel érkezõ hideg légtömegek jó lehetõséget adnak a labilis légköri körülmények megteremtéséhez. Jó kis konvektív csapi, mely segíthet hûteni a talajt. Vagy éppen a most jó 25-27 fokos Földközi-tengerre is gondolhatok. A mediterrán térségbe betörõ hideg légtömegek generálhatnak jó kis ciklonokat, vagy a fölé érkezõ magassági hidegcseppeknek adhat jó kis tápanyagot, így ezek a ciklonok jócskán hûthetik a vizét - lehet hogy már õsszel. Ráadásul ezen ciklonok ha nem is érintenek esetleg minket, hátoldalukon hideg levegõ áramolhat hazánk fölé, mely segítheti a további hûlés.
De hogy ne csak itteni tájak forgatókönyveit nézzem, nézzük az óceánt.
Jelenleg átlagos, vagy átlagosnál hidegebb az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérséklete a 40-45. szélességtõl délre, sõt középpen is van egy szép kis negatív anomália a ciklonok miatt. Ugyanakkor pozitív anomália Labradornál és Grönlandtól DK-re található. Ezek a feltételek fõleg az õszi idõszakban akár a meleg tengeráramlatok gyengülésével is járhat - (nem egy világvége gyengülésre gondolok). Konkrétabban szólva, az a pozitív anomália jó ott Grönlandtól DK-re hiszen az õsszel hûlõ jégkontinens és a melegtengervíz kapcsolata jó lehetõséget adhat majd a gyakoribb ciklon keletkezéshez. Azonban ezen ciklonok elõoldalán az óceáni vízfelszín hõmérséklete átlagos vagy az alatti, így átlagosnál több energiát nem tud majd szállítani.
Persze ha feltételezzük, hogy egy szép ciklonos õsz kezdõdik, akkor kezdetben még jöhetnek ránk nyugodtan átlagosnál melegebb hónapok, hiszen meleg még van a mediterrán térségben és a talaj is meleg, szóval ha beindul a légkörzés még kezdetben gyakran szálíthat átlaosnál melegebb levegõt, de egyben remélhetõleg csapadékot is. Remélhetõleg többször hátoldalra is kerülhetünk. Emellett tovább hûlhet az óceán felszíni vízhõmérséklete, ergó kisebb esélllyel alakulhat ki erõs ciklon. stb stb... lehet tovább fejtegetni a lehetõségeket és el is juthatunk egy átlagos, vagy akár átlagosnál hidegebb tél kialakulásának feltételeihez. Az idõjárás folyamatai hogyna és miként mire hat ismeretes, a kulcs kérdés többnyire az idõ és a sebessség, illetve hogy milyen mértékben fejtõdik ki a hatás.
Számos forgatókönyv lehetséges, melyek közül párat próbáltam felvillantani most, és ezek mint a természetes belsõ rendszerébõl fakadóan hozhat átlagosnál hidegebb havi anomáliákat is a késõbbiekben, vagy melegebbet is akár (ez utóbbire nagyon példát nem hoztam nevet ).
Nem kellenek óriási nagy dolgok, hatalmas külsõ tényezõk, vagy földi dolgok, hogy magától a mérleg nyelve egyik vagy másik oldalra billenjen.
A télig van még 4-5 hónap. Ezalatt az idõ alatt még rengeteg dolog fog történni az idõjárásban. A szép az, hogy közvetetten mindig ott lesz valamely idõjárási eseménynek anomáliánka kiváltó okaként az akár több hónappal azelõtti esemény is.