Ez is igaz, de ha a döntéshozatalt az motiválja, hogy a fagyás utáni kártérítésre gyúrnak, nem arra, hogy összehangoltan megakadályozzák a fagykárokat, hatékonyabban termeljenek (ilyet lehet egyáltalán?), addig a döntéshozatallal van a hiba, nem az idõjárással. Pláne nem azzal az aljas, utolsó szemét egyénnel, aki örül a májusi hideg idõnek (vagy érdeklõdve szemléli).
Az viszont szintén baj, ahogy Te felfested a helyzetet: soha nem látott drámai, döbbenetes szélsõségek elképesztõ és hihetetlen sorozata. Mert ez meg nem (teljesen) igaz.
Mi is csak hobbi szinten termelünk ezt-azt (Komáromban kivi-t, Tihanyban szõlõt/bort, barackot és fügét), de elõbbi poénból (két-három évente sok kivi terem rajta vidám ), utóbbiak Tihanyban pedig egy magas déli domboldalon vannak, ott a fagykár elképesztõen ritka. Most se volt és szerintem nem is lesz már. Persze volt tizenegynéhány éve, hogy a fügebokrok kb. tövig kifagytak.

Értem én, hogy az ilyen károk megviselik a mezõgazdaságot, de én meg inkább úgy érzem, hogy az élet egyéb területein elért kiszámíthatóság és folyamatos "profit" tett egy kicsit kényelmessé mindenkit, és elszoktunk attól, hogy a mezõgazdaságban ez nem így mûködik. Lásd kártérítés idõjárási szélsõségek esetén: garantáljunk egy minimális bevételt akkor is, ha az egyébként ismert és kis eséllyel várható események miatt nem is lesz bevétele a mezõgazdászoknak. Ezer éve ezt ki fizette vajon? nevet