A GFS, vagy más modellek különbözõ, ensemble futásai egy-egy lehetséges kimenetelek lehetnek. Így ilyen szempontból megítélni, ma, hogy melyik a valós és melyik a helyes modell eredmény mondjuk 200 óra múlva, nem igen megmondható. Nem hiába valószínûségi elõrejelzés célzatból is használják az ensemble-t.
25 fokot mutat 850hPa hõmérsékletnek a GFS mondjuk 300 óránál, az nyugodt szível lehet, ha most adott órákban ez benne van a légkörben. Hogy nem lehet 40-43 fok meleg hazánkban, hgoy ez durva? Miért is? Miért ne történhetne meg éppen a mi életünkben egy 50-100-300 évente egyszer- kétszer megtörténõ esemény: legyen az nagy hõség, vagy nagy hideg, vagy nagy árvíz, stb.
Kicsi idézet a múltból Réthly Antal és Rácz Lajos munkáinak fölhasználásával:
1841 július: "...és amillyenre a legöregebbek sem emlékeznek, a hévmérõ az árnyékban 36 grádust mutatott. (=45 °C, R. A.)" (Ecsedy Gábor, gyulai református lelkész naplójegyzetei, Forrás: Rácz L., Magyarország éghajlattörténete az újkor idején; Réthly A., Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801-1900-ig)

1763 nyár: "Az egész Júliusba és Augusztusba példa nélkül való forró meleg és száraz napok voltak annyira, hogy az élõ-fák levelei elszáradtak és lehullottak..." (Cserei György naplójában, Forrás: Rácz L., Magyarország éghajlattörténete az újkor idején; Réthly A., Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-1800-ig)

Az a tény, hogy mostanság a GFS kicsit "csapongó" modell futási eredményeket produkál, az nem a modell hibája, hanem mindinkább arra való jelzés, hogy kicsit durvultabb verzióba ment át a légköri folyamatok sora. Konkrétan. Az alatt a pár nap alatt, míg elérjük a prognosztikált "be nem következett" esemény idõpontját, valami olyannak kell történnie a légkörben mely képes ilyen mértéû változást okozni, hogy ne következzen be mondjuk egy 20 fokos lehûlés, és nem lesz az egyik hidegbetörés során -25 fok 850-en, hanem lesz helyette +5 fok. Számomra ez úgy tûnik, mintha "kisebb lenne a tehetetlenség" a légkörben, nagyobb energiák lennének, melyek képesek ilyen rövid idõ alatt módosítani a légköri folyamatokat nagy térségekben.

A hosszútávban pedig, az idei nyáron vannak meg a legjobb feltételek, hogy újra hõmérsékleti rekord(ok) szülessenek. Vagy, hogy éppen a 40 fokot kezdjük súrolni (legrosszabb esetben túl is lépni). Egyrészt azért gondolom ezt, mert még csak június közepe van, de a 20 fokos 850 az nagyon is elõszeretettel kóstolgatta már az elmúlt pár hétben is a kontinens középsõ és déli részeit. Holott még csak most lesz nyári napforduló és mint tudjuk, utána pár héttel áll be az éves max a hõmérsékletben. Vagyis még van egy bó hónap hátra, míg melegedhet a hõmérséklet a különbözõ légrétegekben. Azt pluszban hozzátenném, hogy igaz nagyon is öntözõ kedvében van az idõjárás itt a Közép- és Dél-Európában, de ezeknek a hirtelen lezúduló felhõszakadásoknak, vagy jövõ menõ heves záporesõknek a csapadkja nem tud teljesen beszivárogni a talajba, hanem elfolyik a felszínen. Igy valamelyest továbbra is viszonylag száraz maradt a talaj, mely igen jól tud "hevülni" a melegben. Plusz, valamiért elõszeretettel szakadnak folyton lefele a ciklonok Európa nyugati partjainál dél fele, lejutva az alacsonyabb szélességekre és a jettel együtt elindítják a meleg léghullámokat északfele - kvázi felszippantva a jó kis afrikai meleg levegõt.
Elõre is elnézést a hosszért, illetve utólag így késõ estén nevet