Egy cikk:
Soha ilyen tél nem volt Magyarországon
2007. március 2.,

Rendkívüli három hónapon vagyunk túl, melyet ráadásul egy szintén különleges õsz vezetett be. A múlt század elején rendszeresített meteorológiai mérések kezdete óta ilyen enyhe még nem volt a téli évszak hazánkban. Globális szinten viszont jóval kiegyenlítettebben alakult a szezon, hiszen az északi féltekén a nagy térbeli és idõbeli eltérések mellett kimondottan kemény, zord idõjárással találkozhattunk. A tavasz is szokatlanul melegen kezdõdik.


Alig volt tél az idén Ajánlat Aktuális idõjárás: esõ után szél és napsütés
Hihetetlen melegrekordok
A Kárpátok védtek meg a zord hidegtõl
Legmelegebb tél Németországban
Fél évezred legmelegebb õsze Európában
Széndioxid-megkötés: Magyarország potenciális ásványkincse
Rekord meleg év lesz 2007?
Újra támad a tél az USA-ban
Az óceánok menthetik meg a klímánkat
Új érvek a globális felmelegedés ellen
A hazai klímakutatók szerint nemzetgazdasági veszély fenyeget
Klímaváltozás - dosszié
Az [origo] idõjárás oldalai
Szembeszállnak a klímaváltozással
Ajánlat Kivonható a felesleges szén-dioxid a légkörbõl
A VAHAVA Program oldala
Új klímaegyezményt kötöttek Washingtonban
A kiotói egyezmény folytatását sürgeti az EU
Még mindig nincs tél
Képgaléria Önök küldték - képgalériák


A 2006-os rendkívüli õsz után igazuk lett azoknak a brit meteorológusoknak, akik hasonlóan meleg folytatást vártak. A 2006-2007-es tél meteorológiai adatainak elsõdleges feldolgozása alapján megállapítható, hogy a kontinens nyugati és középsõ vidékén a mérések kezdete, azaz nagyjából 1901 óta nem volt ilyen enyhe tél. A rendkívüli idõjárás tehát most már fél éve tart szinte folyamatosan a kontinens jó részén.

Térségünket szinte folyamatosan elkerülték a hideg légtömegek

Európában a nagy enyheség kiváltó oka kezdetben az volt, hogy szeptember után az Atlanti-óceán európai partjainál tartósan nagy kiterjedésû, markáns ciklonok mélyültek ki. Eközben a kontinens keleti szélén stabil anticiklonok épültek fel, így tartós délies áramlás alakult ki a kontinens középsõ területei felett. Január közepéig csupán néhány napra tudott sarkvidéki levegõ érkezni Közép-Európa fölé, de ezt gyors visszarendezõdés követte, és ismét hatalmas ciklon épült fel az atlanti térségben. A tél feléig az egész kontinensen tartott az enyheség, még Oroszország európai területén is alig fordultak elõ fagyok. Ugyanebben az idõszakban Észak-Amerika keleti részén szintén stabil délies légáramlatok okoztak rendkívül enyhe idõt. Egyes meteorológusok mindkét dolgot az erõsödõ El Nino, a világszerte idõjárási anomáliákat okozó jelenség számlájára írták.

Január végétõl változott a helyzet. Eleinte Skandinávia és Kelet-Európa felett alakultak ki ciklonok, majd késõbb Északkelet-Európa fölé helyezõdött igen stabil anticiklon. Az elõzõ következményeként a kontinens középsõ vidékén orkán erejû széllökések pusztítottak, miközben egyre téliesebbé vált az idõ Skandinávia egy részén és a Kelet-európai-síkságon - a stabil anticiklonnak köszönhetõen ezt a területet sarkvidéki hideg levegõ árasztotta el. A zord légtömeg többször elindult Közép-Európa felé, de a Kárpátok és az Alpok vonulatánál délebbre nem jutott. Ennek köszönhetõen hazánkban szinte megszakítás nélkül, egyenletesen enyhe volt az idõ, míg a szintén rekord enyhe telet megtapasztalt Nyugat-Európában, de még a szomszédos Szlovákiában is voltak több napig tartó periódusai a télnek. Hetekig csak egy-kétszáz kilométer választotta el hazánkat az igazi téltõl, a Tisza felsõbb szakaszain például méteres hó hullott.

Példátlan értékek

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az egész tél középhõmérséklete mintegy 4 fokkal volt magasabb az átlagosnál. Ez a több mint százéves múltra visszatekintõ mérések alapján abszolút példa nélküli! Különösen enyhe volt a január. Az év elsõ hónapjában 6,2 (!) fokkal haladtuk meg az átlagot, ezek március végének megfelelõ értékek. Emlékezetes a január 13-án Sopronban mért rekorddöntõ 17,8 fok: ez az érték április második felének a szokásos hõmérséklete.

Más jellegû anomália, hogy rendkívül szárazon indult a tél, decemberben helyenként semmi (!) csapadék nem hullott. Januárban és februárban sokfelé - különösen északon és nyugaton - "bepótolta magát a természet", de az Alföld közepén tovább tartott a csapadékhiány.

Nagyobb léptékben kiegyenlítettebb volt a tél

Ha az egész északi féltekét nézzük, már sokkal kiegyensúlyozottabb volt az elmúlt három hónap idõjárása. Európában a tél közepén bekövetkezett nagy fordulat 5-6 fokkal az átlag alatti hõmérsékleteket eredményezett Skandinávia északi és keleti vidékein, a Baltikumban és Oroszországban. Ugyanilyen erõteljes változás érte el Észak-Amerika keleti vidékét is, gondoljunk csak az Erie-tó szinte teljes - igen ritka - befagyására. A Távol-keleten pedig az egész tél hõmérséklete az átlagos körül alakult, sõt helyenként egy-két fokkal átlag alatt maradt.

Az elmúlt napokban Európa egyes országaiban már megjelentek elõzetes összefoglalók. Ezek szerint Németországban is rekordot döntött az idei tél. Még nyugatabbra, Hollandiában is kiemelkedõen enyhe idõjárás jellemezte a téli idõszakot. Nyugat- és Közép-Európában más országok esetében is hasonló eredményekre van kilátás, az összesítések most készülnek.

Vegyes hatások, sok még a kérdõjel

Magyarországon összességében rendkívül szerencsésen zajlott le a rekord meleg tél. Az egyenletes enyheségnek, az erõsebb hidegbetörések elmaradásának köszönhetõen a növényzet korán elindult hajtásai egyelõre nem károsodtak, a tavaszi kockázatok pedig talán már nem sokkal nagyobbak, mint "normális" években. A rovarvilág és más kártevõk, kórokozók esetleges túlszaporodásának következményeit még nehéz lenne megbecsülni.

A gazdaság számára egyértelmûen "telitalálat" volt az elmúlt három hónap idõjárása. Az energia-megtakarítás, az útfelfagyások elmaradása vagy a megrövidült építõipari uborkaszezon rendkívül nagy megtakarításokat hozott mind az államháztartás, mind a háztartások számára.

A tél egyenlegének pontos elkészítése még sok elemzést kíván az egyes szakterületek szakemberei részérõl. Mindenesetre a stratégiai klímaelemzõket inkább aggodalommal, mint örömmel töltik el a szélsõséges események. Ez a tél jelentõs érv lehet a klímaváltozás hívei számára, de semmiképpen se felejtsük el, hogy a klíma egy hosszabb idõszak jellemzõje.


Szokatlanul meleg a tavaszkezdet is

Már a meteorológiai tavasz elsõ napja is szokatlanul melegen indult, a hõmérsékletek mintegy 5 fokkal haladták meg az ilyenkor szokásos értékeket. A változékony idõ továbbra is átlag feletti hõmérsékletekkel párosul, már megint hetekkel megelõzi magát az idõjárás. Az elmúlt napok esõzései mindenesetre nagyon jót tettek a télen kialakult aszály hatásai ellen, örüljünk a következõ napok esõinek, záporainak is.

A jelenlegi kilátások szerint ez a tendencia a jövõ héten is megmarad: a változékony, de egyre melegedõ idõben a jövõ hét közepére már jóval 15 fok feletti értékek is várhatók, melyek nem koratavaszi, inkább április eleji értékek (errõl itt olvashat részleteket). Ebbõl persze még nem következtethetünk egy meleg tavaszra vagy pláne egy meleg évre. És ne felejtsük el: a veszélyes tavaszi fagyok idõszaka még elõttünk van!

Kérjük kedves olvasóinkat, írják meg véleményüket, tapasztalataikat az idõjárással és a klímaváltozással kapcsolatosan. Ha szokatlan jelenséget tapasztalnak, fényképezzék le és küldjék be képgalériánk számára, az idojaras@icicom.hu címre.

[origo]
Bocs a hosszért