A látszat néha csal nevet
Az idõjárási folyamatokban az a szép, hogy nem számít néha a távolság. Egy nem is oly rég Európában pusztító vihar kiváltó okát például messze tûlunk Labradornál kell keresnünk.
Egy tegyük fel Kazasztán környékén ólálkodó anticiklon igen is hatással van Közép-Európa idõjárására. Tegyük fel, hogy ilyen a szituáció:
Link
Link

Ebben a helyezeben még a Kelet-európai-síkságtól déli területei felett konzerválja a hideget (még ha csak mondjuk 5 cm hó is van arra...). Továbbá a légköri mozgásokat északfele irányítja, vagyis Nyugat-Szibéria északi részei fele ármalik a viszonylag meleg (mire oda ér az óceán fölül, már igen csak lehûl) és nedvesség, további havazást okozva. Azonban, ha egy ilyen anticiklon úgy dönt hogy hirtelen nagyobbra hízik és lefedi a Kele-európai-síkságot akkor máris változik a légköri áramlás és mi egyik esetben ciklon dömpinget kaphatunk sok esõvel az Európa felett benn ragadt ciklonok véget, másik esetben mondjuk az Azori-anticiklonok megerõsödnek és összekapcsolódik velük. Ekkor erõs zonális áramlás végett, jobbára változatlan idõre van kilátás. Lehet jobb is. Mondjuk nem kapcsolódnak össze, hanem északról egy ciklon leszakad és közéjük épülve halad dél fele, és az északról hozott hideg levegõvel többnyire a Balkán-félsziget felett kering még fel nem oszlik.
És ez csak egy forgatókönyv féleség. Vagyis lehet egy AC Kazasztánban, Grönlandon, Labradornál, de valahogy mindig hathatnak ránk nevet

Vagy így is dönthet az az Ac:
Link
Ekkor pedig teret enged délebre is a ciklonoknak, és egy középtroposzférikus hullám teknõje helyezõdhet Európa középsõ részeire, oly módon hgoy a fenti helyzetet tovább gondolva a labradori és szubttrópusi Ac-k összakapcsolódnak.

A fenti leírással csak azt szerettem volna szemléltetni, hogy a dolgok összekapcsolódnak, néha bonyolult szálakon, de ugyanakkor egyszerû és érthetõ módon egyszerûen érthetõ nevet.
Köszönet a GFS-nek hogy lehetõvé tette ezzel a futással, hogy példát lehessen felmutatni.