2010 februárjában nekünk is volt "házi" fülesbaglyunk. A pont az ablak elõtt növõ tuján volt a "törzshelye". Reggel megjött, föltelepedett a tujára, és mindjárt elaludt. Aztán késõ délutánig szinte mozdulatlan "csicsikázott", majd fölkerekedett és elszállt. Másnap, harmadnap, stb. mindez ugyanígy megismétlõdött, mintha baglyunknak óraja lett volna.
Éjszaka sosem volt megtalálható -akkor feltehetleg élelem után járt.
Gyönyörû nagy bagoly volt, nevet is adtunk neki. Roppant sajnáltuk, mikor egy szép nap nem jelentkezett -azóta se láttuk a kertben. Valószínûleg a nagy hó és hideg ûzte be a lakott helyre.
Mindenesetre levontam azt a következtetést, hogy úgy látszik, a fülesbagoly a "domesztikálódó" madarak között van, nem nagyon fél az embertõl, rendszeresen látogatja annak lakhelyeit. Szintén tavaly télen fordult elõ, hogy városi parkban tucatnyi példányt figyeltek meg.