Pontosan ugyanerrõl beszéltem alább, a gyásztárnics kapcsán.Populáció szerkezet, élõhely fragmentáció, izoláció, genetikai sztochaszticitás, káros recesszív allélek, reprodukció és fitness.Végtelen e témában a citálható technicus terminusok sora.A hegyi forráslápok, láprétek 80-90%-a közben pedig már a múltté.A XIX. századi viszonyokhoz képest biztosan.Számos biológusnak-ökológusnak e "wetlandok" kb. ua. jelentik, mint egyes klímakutató geomorfológus-geográfusoknak a glaciális és periglaciális területek.A veszélyzetett fajok száma sem véletlenül nõtt 110%-al a korábbi adatokhoz képest.Pusztulnak,degradálódnak az élõhelyek.
(Bõven meg lehet,hogy benéztem.Nem része a hazai edényes flórának.De sok évvel ezelõtti agyhomályomban kutakodva ugrott be, hogy egy 1890-es évekbeli Földtani Közlöny vagy Turisták Lapja aggteleki barlanggal kapcsolatos tanulmányában, mintha említették volna a faj hazai elõfordulását. Illetve valami 2000 körüli EU-s tanulmányban a PEEN korridorok (Aggtelek MAB kontra Gömör-Tornai Karszt) Land Cover térképezései kapcsán ütötte meg a szemem.De ezt neked kell tudnod 100%-ra, nem nekem.)