Információk az előrejelzési versenyhez
Versenyinformációk
A VERSENYSZABÁLYZATÚj előrejelzés elküldése az előrejelzési versenybe
A legutóbbi forduló eredménye
A verseny összesített állása
A 3 kieső fordulót nem tartalmazó összesített lista
A synop-kódok értelmezéséhez egy kis segítség
Szélirány-meghatározáshoz segítség
Stelvio segítségével megjelenített összesített ranglista
Stelvio segítségével megjelenített örökranglista
Stelvio segítségével megjelenített dicsőséglista
A meteorológiai állomások elhelyezkedése
A meteorológiai állomások beosztása
A szabályzat, a józan ész és a kislexikon alapján is köd a sekély köd. Így egyértelmû, h a ködöt adók 5p-ot kapnak akik nem adtak jelenidõt azok pedig 0-t. A történet itt véget ér.
szerk:
Idézetek
"A szignifikáns (azaz esõ, havasesõ, záporesõ, hózápor, zivatar, vagy köd ) jelenségek pontos találata 5 ponttal növeli az összpontszámot."
"Ködrõl akkor beszélünk, ha a látástávolság 1000 m alatti. Köd többféleképpen képzõdhet, és ennek megfelelõen több fajtája van. Keletkezhet éjszaka, ún. kisugárzási ködként, vagy keletkezhet melegebb, párás levegõ beáramlásával, ún. advektív ködként. A kialakulás fázisa szerint is el lehet különíteni a ködfajtákat. Például a kisugárzási köd a talajfelszín lehûlése miatt alakul ki, ezért elõször ott jelentkezik. Ilyenkor sekély ködnek hívjuk. Ekkor szemmagasságban még jó a látás, azonban ha folytatódik a ködképzõdés, akkor kialakul egy olyan állapot, amikor az égbolt kékje, vagy a csillagok látszanak, de szemmagasságban már csak néhány száz méter a látástávolság. Ezt nyílt ködnek nevezik."
Ugye senki nem gondloja, h a talajmenti ködben 1000 m feletti a látás. Szemmagasságról ebben szó sincs!
szerk:
Idézetek
"A szignifikáns (azaz esõ, havasesõ, záporesõ, hózápor, zivatar, vagy köd ) jelenségek pontos találata 5 ponttal növeli az összpontszámot."
"Ködrõl akkor beszélünk, ha a látástávolság 1000 m alatti. Köd többféleképpen képzõdhet, és ennek megfelelõen több fajtája van. Keletkezhet éjszaka, ún. kisugárzási ködként, vagy keletkezhet melegebb, párás levegõ beáramlásával, ún. advektív ködként. A kialakulás fázisa szerint is el lehet különíteni a ködfajtákat. Például a kisugárzási köd a talajfelszín lehûlése miatt alakul ki, ezért elõször ott jelentkezik. Ilyenkor sekély ködnek hívjuk. Ekkor szemmagasságban még jó a látás, azonban ha folytatódik a ködképzõdés, akkor kialakul egy olyan állapot, amikor az égbolt kékje, vagy a csillagok látszanak, de szemmagasságban már csak néhány száz méter a látástávolság. Ezt nyílt ködnek nevezik."
Ugye senki nem gondloja, h a talajmenti ködben 1000 m feletti a látás. Szemmagasságról ebben szó sincs!