Úgy tûnik a régi kedves mogyoróskai mondóka, mely a kevéske kenyérrõl szól, most a rovarfaunára is igaz lesz egy nemzedéknyi idõre... [esõ] patakmenti kisérõ üde rétek..pompás zavarban ..gondolom az Arka-patak kies völgye se marad ki..és ahogy Noli írta, épp ezek biológiai változatossága, ami kiemelten értékes..
A természetes piretrin (krizanteumsav+piretrol) egyébként a margitvirág(krizantémok) nemzetségbõl nyert természetes anyag, amit ma már szintetikusan állítanak elõ (pl. mert így nem érzékeny a fénybontásra)..de a hatóanyag erõs idegméreg (Na-ion permeábilitás gátló többek közt)és nem válogat..itt is a kijuttatott dózis aránya ami döntõ és a szórási módszer..egy hektárra 0,5-0,8 l hatóanyagot szórnak ki valamilyen hordozóanyagban higítva..vagyis a testtömeghez arányítva a tyúkjaid alig mérhetõ dózisban veszik majd fel...ráadásul elég jól lebomlik és a bélsárral távozik..nagy testû haszonállatokon közvetlen bõremulzióként is használjék kullancsok és egyéb gyötrõrovarok ellen..a méheidre (halakra, vizi élõlényekre) viszont nagyon veszélyes idegméreg!az MGSZH által jóváhagyott kísérõlap is errõl tanúskodik..én a pár óránál jóval elõvigyázatosabb lennék...idõjárás függõ is, mennyi ideig hat, de 24 óra puffer idõ jogosnak tûnik...
az egész kémiai irtás csak a többi kétszárnyú és egyéb rovar nemzetségek irtására jó kb., a kémiai irtás hatékonyságának vizsgálatai se festenek túl jó képet az eredményességrõl..eleve nem a kifejlett egyedekre, hanem a lárvák ellen kellene védekezni a specifikus biológiai irtással...ha már irtunk..ami az árvizzel sújtott területeken jogos is lehet, annyi gyötrelem után..bár én inkább hagynám érvényesülni a populációdinamika törvényeit...