Még nem láttam ahogy a rigó "gyalog" eteti a fiókáját nevet Tegnap a házirigó papa-mama megjelent elõttem egy ügyetlenül repdesõ fiókával gondolom vagy kiesett a fészekbõl vagy repülni tanították. Valahonnan a bokrok közül kerültek elõ és "leültették" a fiókát elõttem, tõlem alig 2 m-re. A tojó elrepült valahová, tán visszament fészkére, mert nem is jött vissza. A fióka "fegyelmezetten" ült a fûben és idõnként vékony "üveghangon" csiporászott. Apja ide-oda futkározott idõnként felkapott egy gilisztát (némelyiket komikusan ható "kötélhúzással" rángatta ki a földbõl) és "bedobta" a fióka kitátott csõrébe. Megható volt a jelenet, emberi beleérzéssel mintha rám bízta volna a fióka felügyeletét amíg ennivalót cserkészik olykor több méterre távolodva. Szerettem volna lekapni az etetés pillanatát, sajnos ahogy a fényképezõgépért nyúltam, bár a rigópapa meg sem rezzent, a pici megriadt, a kerítésmerevítõkön szárnyverdesve felkapaszkodott és eltûnt a közeli meggyfa lombjai sûrûjében, onnan "cirpegett" idõnként apjának, de az nem ment utána, hanem a fa lombjai körül repdesett hasonlóan cirpegõ de jóval erõsebb hangokat hallatva.
Mostanában talán a kerti munkák alatt kicsit "leeresztettem", nincs késztetésem fotózni szegyenlos ("szerencsétekre" fórumozni se nagyon kacsint inkább prímszámaimmal játszom) Ne csak szövegeljek, mellékelem a 04-i "bogaras brekusz" teljes testméretû képét amit akkor nem csatoltam Link