Kicsit még "hangyázok", amúgyis "hangyás vagyok" itt egy rakat hangyakép átválogatásra, bemutatásra, este nem csináltam meg szegyenlos
Megjegyzem, akár véletlen akár szignifikáns - a "nagy esõ" csak megjött hajnalban, azóta is esik. Megint igazolódni látszik hogy nem ok nélkül bújtak el a hálós pókok illetve a "hidegtûrõ" hangyafaj (laikus filó - elképzelhetõ hogy a hidegtûrésük a "vízállóságuk" rovására ment?) nagyobb figyelmet fordítok erre, ezentúl feljegyzem a rovarok és az idõjárás viszonyát nevet Már gyerekkoromban is (vidéken nyaralva, de városban is udvaron) többször láttam hogy hogy zivatarok kitörése elõtt (amikor embernek is fülledt, "nyomott" a levegõ) a vöröshangyák libasorban vonulnak, bábokat cipelve bizonyára védettebb helyre. Akinek van indíttatása (nem idõigényes, elég egy pillantás és feljegyzés) javaslom figyelje nevet (én legalábbis belefogok, egy faj "hiánya" esetén feljegyzem a nem látható fajokat az idõjárási körülményekkel együtt) Az élõvilág sokkal érzékenyebb mint mi, tekintve hogy õk állandóan a szabadban élnek és élelmezésük is nagymértékben az idõjárás függvénye nevet
A lényeg a "kõhordás" itt a nagyobb kép róla Link ("mobilosoknak": JPG de 1,3Mb)
Bocs a bemozdulásért rossz kép, az együttmûködésük érdekes. Kis gombócokká összetapasztott "kõrakásokat" hordtak ki a bolyból, általában egyesével vitték, de a képet jobban megnézve, a rágók állásából látni hogy két nagyobb kövecskére lett több kisebb "feltornyozva", de gömb helyett ovális alakban, emiatt "rossz lett a fogása", a rossz súlypont miatt kifordulhatott rágói közül, ezért vihették ketten. Mint említettem feltûnt hogy az egyik végig hátrálva haladt amíg láttam õket (messzebb vitték, hol tették le nem néztem, a bejáratot fotóztam) A másik elgondolkodtató dolog: parányi agyukkal ösztönösen rájöttek hogy egyesével kihordva az apró homokszemszéket, sose végeznek (bár egy indiai vagy kínai bölcs szerint egy kismadár is képes egy hegyet elhordani csõrében, csak legyen elég ideje rá kacsint ) Ezért nyállal, valamivel összetapasztott kõrakásokat csinálnak és a kupacot rágóik közé fogva kiviszik. Emberi léptékkel mázsás kõrakásokat cipelnek így. Erõsek, tettem fel képet, amin egy parányi termetû hangya ( a legkisebb kerti faj) nála jóval nagyobb, arányaiban "faderéknyi" gallyacskát rágói közé fogva felemelt és messze elvitt a teraszról - emberi léptékkel sok sok kilométerre. Csodálom õket, korábban említettem (képeket is mutattam) hogy a kerti járólap alá költözve "négyszögletû termeket" vájtak ki, emiatt a járólap billeghetett, mert egyes helyeken gúla alakban támasztékot hordtak alá. "Katonanépség", amellett hogy önfeláldozók, fegyelmezetten és keményen dolgoznak, a mellékelt kép szerint néha "túlvállalják" magukat, nem mellesleg kiváló "utászaik" vannak vidám Ha belegondolok, hogy a kocsimosó betont puszta rágóval "feltörték"... bár ebben is ösztön dolgozhatott - megkeresték az idõjárás okozta mikrorepedéseket és nyilván azt feszegették tágították. Az ember akaratlanul is párhuzamot von a római kõfejtõ rabszolgákkal, õk is hegyeket hordtak el puszta kézzel. A repedésekbe eleinte vizet öntöttek és tüzet raktak, késõbb forró ecetet öntöttek majd ékekkel leválasztották ami kellett - a hangyasav kémiailag rokon az ecetsavval. Az eredményességet tekintve (persze a léptéktõl eltekintve) alapvetõen miben különbözik a mi elõrelátásunk/tervezésünk az õ örökölt ösztönös tudásuktól? Továbbá, rendben, örökölt automatizmus - DE - a sor elején áll egy hangya aki nem örökölte hanem "RÁJÖTT". Mi emberek se teszünk mást, korábbi nemzedékek tapasztalatait hasznosítjuk kacsint Az állatvilággal szemben elsõ elõnyünk a tûzrakás képessége volt, melynek messzevezetõ hatásai lettek. Mégis minden "nanotudásunk" ellenére a Természet "megoldásai" még mindig optimálisabbak, csak tanulhatunk az élõvilágtólnevet Bocs a "hangyás" filóért, kávé+pipa idõ van laza Jó napot jó kedvet Bioszféra nevet