"Nem láthatóság" a radaron: télen a csapadék átlagosan alacsonyabb szinteken képzödik, mint a nyári félévben, s elöfordulnak extrém alacsony csapadékképzödési szintek is. Ezeket a radarsugár csak akkor látja, ha a radar kellöen közel van hozzá, különben a radarsugár a radartól közepes/nagy távolságokban a csapadékkepzödési szint fölött halad el még kis szögek esetén IS, s ily módon a csapadék jelentös vagy teljes része láthatatlan marad sajnos. Az ilyen hibák ellen egy jóval sürübb radarhálózat lehetne megoldás, ami által az alacsonyabban található csapadékjelek sem "bújhatnának el" oly könnyen.
Hózáporoknál a felhö-, s ezzel együtt a csapadékkepzödesi szint magasabbra felnyúlik. Nyáron pedig egyébként sem jellemzö alacsonyan képzödö csapadék.

"Látható a radarjel, de mégsem hullik semmi": végtelenségig lehet ismételgetni, hogy a radar a levegöben, különbözö szinteken észlelt csapadékot mutatja, nem pedig a talajt elérö csapadékot. Többnyire a kettö között erös korreláció van, azaz a levegöben láthato csapadék általában a talajt is eléri, de: nem biztos, hogy pont ott, ahol a radaron látható (áramlással együtt áthelyezödik, mire eléri a talajt), illetve nem biztos, hogy egyáltalán eléri a talajt párolgás illetve feláramlás miatt. Az utóbbi esetben erösebb a feláramlás mértéke, mint a csapadékelemre ható nehézségi erö, így ekkor (még) nem hull ki a csapadék. Esetleg már kihull, de csak késöbberi el a talajt, esetleg ki sem hull, hanem elpárolog szárazabb légréteggel érintkezve, szóval számos dolog történhet vele ahelyett, hogy a vágyakozó metnetes fejére hullana.. nevet