Légköroptika

Valami baj van, innen ellopták a Holdat. Egyelõre nyomát se látom.

Beirogattam Nektek a jelenségek neveit, hogy tiszta legyen mi micsoda a mai komplexben.

Szóval a felsõ nagy kör az nem 46 fokos halo, hanem felsõ oldalív (supralateral arc). A helyük és a kinézetük egyforma, csak a kialakulásban vannak eltérések.

Megkülönböztetési lehetõségek: ez itt a reklám helye: idézet a TDK-mból
– Ha a 22 fokos halo felett egy arasszal észleljük a jelenséget, és megfigyelésekor a napmagasság 32 fok feletti, akkor biztosan 46 fokos halót látunk. Ilyenkor ugyanis felsõ oldalív nem alakulhat ki.
– Amennyiben zenit körüli ív is látszik, megállapíthatjuk, hogy az összeér-e a kérdéses jelenséggel. Ha egy pontban találkoznak, akkor szinte biztosan felsõ oldalívet észlelünk. A 46 fokos halo csak 15 és 27 fokos napmagasság között érinti a zenit körüli ívet.
– A 46 fokos halo általában élénk 22 fokos halóval látszik együtt. Amennyiben észleléskor erõs felsõ érintõ ív is megfigyelhetõ, valószínûbb, hogy felsõ oldalívet észlelünk. A felsõ érintõ ív és a felsõ oldalív kisebb dõlésû hasábkristályokhoz kötõdik, míg a 22 és 46 fokos halókat a véletlenszerûen elhelyezkedõ jégkristályokon megtörõ fény hozza létre.
– A 46 fokos halo színei mindenütt egyformán halványak. A felsõ oldalív színei a zenit környezetében általában erõsek, attól távolodva pedig halványabbak, bár ezt a jégkristályok inhomogenitása meghamisíthatja.
– Amennyiben a 22 fokos halo alatt egy arasszal észlelünk valamilyen jelenséget és a napmagasság legalább 55 fok, akkor három jelenség is szóba jöhet. Ha a kérdéses jelenségen kívül melléknapokat is látunk, akkor nagy valószínûséggel horizont körüli ívrõl, ha körülírt halót látunk, akkor alsó oldalívrõl, ha pedig erõs 22 fokos halót, akkor 46 fokos halóról lehet szó.

------> Tehát a mai nap esetében az erõs felsõ érintõ ív léte már majdnem egyértelmûen bizonyítja, hogy felsõ oldalívrõl van szó. Nálam CZA is volt, és érintették is egymást.

Elõörs: Link (jó kis parhélikus fél-kör volt) Link Link Link