Donpalesz, Bongi, Snowhunter!
Elnézést, hogy csak most írok.

Donaplesz:
A trópusi ciklonoknak (hurrikánoknak) természetesen van hatásuk a tengervíz hõmérsékletére. Néhány °C-kal hûthetik a felszíni vizeket egyrészt a csapadék végett, másrészt mert mélyebb rétegekre is hatnak (persze nem ezrer méterekkel lejjebb) az energiái és kicsit "átkeveri" a vizet.
A Golf-áramlat Florida déli csücskétõl indul és halad a Keleti-partoknál végig. Ha egy hurrikán ezen a területen érinti az áramlatot akkor valóban gyengitheti azáltal hogy a felszíni vízrétegeket hûti. Ennek a hûtésnek a mértéke sokban függ attól, hogy mennyire erõs a trópusi ciklon és mennyi idõt tölt az adott térség felett. A Golf-áramlat jótékony melegítõ hatása igazából nyáron és még õsszel sem érzõdik. Télen és tavasszal van nagy hatással (az óceán többi más ármlataival és felszíni vízhõmérsékletével együtt, ebben az idõszakban).
Az Atlanti-óceán felett "dühöngõ" trópusi ciklonok inkább az egész óceán északi térségének energia egyensúlyába szólnak bele. Tegyük fel, hogy kevés ilyen ciklon tombol nyáron és õsszel. Nagyobb területen marad meleg az óceán vize. Ezért az õszi hûlés során, mikor már a sarkvidéken kezd gyûlni a hideg és elindul lefele, a növekvõ hõmérsékleti kontraszt miatt jelentõs energiákat adhat a keletkezõ ciklonoknak, így azok erõsebbek lehetnek. Ha azonban sok trópusi ciklon, nagyobb területen válik kevésbé melegebbé az óceán felszíni vize. Kevesebb energia járul a ciklonképzõdéshez õsszel, amikor beindulnak a folyamatok. Persze ha júliusban és augusztus elején letombolták magukat és szeptemberre nem jelentkeznek, akkor kb 1 hónap alatt visszatud melegedni még az óceán felszini vize és semmi hatásuk nincs. Ahogy látható elég sok tényezõ befolyásolja, hogy most miként is befolyásolják a továbbiakat. Fontos az erõsség, tartam, hely, idõ. Egyébként meg lehet nézni, hogy egy-egy hurrikán fõleg a Karib-tengeren és a Golf-áramlat környékén milyen változásokat okoz a víz hõmérsékletben.
Hurrikánok:
Link
Hõm. anom térképek:
Link

Bongi:
Valóban ezek egymásra gyakorolt hatását vizsgálni. Egy rész már ott gonot okoz, hogy más és más idõskálán más és más kapcsolat jön ki. Azt eldönteni, hogy melyik hat melyikre, melyik az ok és melyik okozat, nagyon nehéz. Sõt, igazából nem is helyén való így megközelíteni a kérdést. A cikk érdekes, egyre több ilyen tanulmány jelenik meg, melyek általában a XXI. század közepére teszik az arktikus jégsapka nyári eltûnését. Viszont szinoptikus szempontból drasztikus változásokat jelenthe a légkörben egy-egy évben ha nyáron nem lesz, télen pedig igen. Az elolvadó jég miatt visszamaradó nagy felületû hideg és édeske vízrõl nem beszélve. Egyébként nem csak a melegebb idõjárás végett nem érte el az átlagos kiterjedését november végére a jégsapka, hanem az erõs ciklonaktivitás miatt, melyek hullámoztatják a tengert és viharos, sõt orkán szeleikkel felkorbácsolják. Háborgó tenger nehezebben fagy be. Az igazság, az hogy az erõsebb ciklon aktivitás végett kevésbé tudott tejeszkedni a jég, nem tudott jól lehûlni idõben a levegõ... Az anticiklonális idõszak (kevesebb trópusi ciklon, és ciklon is) kedvezett, hgoy nagy területen az átlagosnál melegebb maradjan az Atlanti-óceán és környezõ tengerek vízhõmérséklete, mely az erõs ciklonaktivitásnak kedvezõ feltételeket teremtett.

Snowhunter:
Természetesen nem haragszom. Valóban a január a mérsékelt övben egy olyan hónapben, melyben jól megmutatkozik mondjuk így az elõzõ 10-12 hónap komplex energia mérlege. Igaz januárban már magasabban jár a Nap, de ereje még nem elég, és az óceánok hõtartalékai is januárra elfogyagatnak, és még sorolhatnánk.