A jéghegyek is szép számmal gyarapodnak arra fele (Labrador).
Link
Errõl az oldalról érhetõ el:
Link

Kanada ÉK-i részén továbbra is várható kisebb-nagyobb havazás így egyre tartósabban marad a hideg a talaj közelében (a hófelszín felett) és folyamatos felételeket biztosít, hogy ne alakulhassanak ki ott erõs ciklonok. Ezzel az izlandi ciklonaktivitás egyik feltétele már ki is esne. Ráadásul tovább hûlhet a Labrador-tenger vize, így méginkább veszíthetnek erejükbõl a hideg tengervíz fölé érkezõ ciklonok.
A hideg Labradori-áramlat pedig "lejebb tolhatja" a Golf-áramlatot. Több energiát veszíthet a gyûrûk leszakadásával. (Ez utóbbi inkább 1 hónappal késõbb érezteti hatását: január, február.) Délebbi szélesség fele veszik az útjukat is a ciklonok. Így az Atlanti-óceán közepe fele. Innen két útjuk lehet: vagy Spanyolország fele veszik útjukat a meleg tengervíz fele, vagy északnak fordulnak és görbült pályán Észak-Európa felõl haladnak a Kelet-európai-síkság fele.
Mindez idõ alatt Észak-Európa térségében tovább hûlnek a vizek, "gyenge" hideg ciklonok keletkeznek melyek D-nek, DK-nek veszik útjukat. Egyre vastagabb hótakaró boríthatja a Kelet-európai-síkságot. Februárra pedig egyre nagyobb hangsúlyt kaphatnak az anticiklonok.
Sok múlik azon, hogy a mostani hideg betörésnek köszönhetõen Európa középsõ területein kialakul-e hótakaró.
Januárra kedvezõ szinoptikus helyzet kezd kiépülni. Egyébként a hosszantartó rendkívül hideg idõszakoknak (HRHI) egyik kedvezõ makroszinoptikus elrendezõdés a Nyugat-Európa fölé benyúló anticiklon és Közép-Európa pedig ciklon hátoldali helyzetben van. Lehet teszek fel errõl infot.