Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
1834-ben összesen három mérõhely havi közepe ismert: Sopron, Budapest, Pécs. Egy Berényi Dénes által írt, 45-50 évvel ezelõtti írás alapján tudomásom van egy 1832-1875 között Ungváron napi 3 alkalommal végzett megfigyelési sorról is, melyet Hackl András orvos vezetett. Az észlelési íveket sajnos nem sikerült még megtalálnom, gyanúm szerint az OMSZ nem nyilvános irat- és levéltárában lehetnek valahol. 14db szeptemberi hõségnap azonban majd 100 évvel késõbb, 1932-ben volt utoljára Szegeden.
Az országos átlag kiszámítása anomália segítségével történik, ennek megfelelõen semmi jelentõsége nincs, hogy Zabarban vagy Pécs-Árpádtetõn mérünk-e évtizedeken át. A legfõbb bizonytalansági tényezõ az országos lefedettség hiánya a korai idõszakban, egészen kb. 1860-ig. Ennek fényében egy 2011-es országos középhõmérsékleti adat 95%-os konfidencia intervalluma +/- 0.15°c, 1834-ben kb. +/- 0.6°c. Szerepet játszik még a mûszerek romló pontossága, továbbá a homogenizációs eljárás hibája.
Az átlagszámítás során elsõ lépésként megállapításra kerül minden egyes állomás 1951-2000 közötti éghajlati átlaga, majd ezután az idõsorokat anomáliákká alakítom át. Ezt követõen fél fokos felbontással, inverz távolság módszerét használva "országos anomália térkép" készül, melynek pontossága a lefedettség függvénye. A kiszámított országos anomáliát az 50 éves éghajlati átlaghoz hasonlítom. 2007 júliusában pl. +2.5 fok ez az érték, ezt hozzáadva a 20.4 fokos országos júliusi 1951-2000es "normálhoz" megkapom a már említett 22.9°c-ot.
Végül nem szabad elfelejteni, hogy a Metnet éghajlati naplójában gyûjtött, minimum és maximumok alapján számított havi közepek nem egyeznek meg a valódi 24 órás átlaghõmérséklettel. Az eltérés mértéke hónapról-hónapra változik, emellett függ az állomás fekvésétõl is (pl. mennyire hajlamos nagy napi hõingásokra a mérõhely).
Mielõtt bárki félreértene: egyáltalán nem vontam kétségbe, hogy szokatlanul melegre sikerült az augusztus közepétõl kezdõdõ 30 napos idõszak. Azonban nem tekinthetjük mindezt példátlannak, miután 15-20 évente egyszer elõ szokott fordulni.
Az országos átlag kiszámítása anomália segítségével történik, ennek megfelelõen semmi jelentõsége nincs, hogy Zabarban vagy Pécs-Árpádtetõn mérünk-e évtizedeken át. A legfõbb bizonytalansági tényezõ az országos lefedettség hiánya a korai idõszakban, egészen kb. 1860-ig. Ennek fényében egy 2011-es országos középhõmérsékleti adat 95%-os konfidencia intervalluma +/- 0.15°c, 1834-ben kb. +/- 0.6°c. Szerepet játszik még a mûszerek romló pontossága, továbbá a homogenizációs eljárás hibája.
Az átlagszámítás során elsõ lépésként megállapításra kerül minden egyes állomás 1951-2000 közötti éghajlati átlaga, majd ezután az idõsorokat anomáliákká alakítom át. Ezt követõen fél fokos felbontással, inverz távolság módszerét használva "országos anomália térkép" készül, melynek pontossága a lefedettség függvénye. A kiszámított országos anomáliát az 50 éves éghajlati átlaghoz hasonlítom. 2007 júliusában pl. +2.5 fok ez az érték, ezt hozzáadva a 20.4 fokos országos júliusi 1951-2000es "normálhoz" megkapom a már említett 22.9°c-ot.
Végül nem szabad elfelejteni, hogy a Metnet éghajlati naplójában gyûjtött, minimum és maximumok alapján számított havi közepek nem egyeznek meg a valódi 24 órás átlaghõmérséklettel. Az eltérés mértéke hónapról-hónapra változik, emellett függ az állomás fekvésétõl is (pl. mennyire hajlamos nagy napi hõingásokra a mérõhely).
Mielõtt bárki félreértene: egyáltalán nem vontam kétségbe, hogy szokatlanul melegre sikerült az augusztus közepétõl kezdõdõ 30 napos idõszak. Azonban nem tekinthetjük mindezt példátlannak, miután 15-20 évente egyszer elõ szokott fordulni.