Nem egyszerûen tud jönni.

Tegnap este visszanéztem az archívumot és arra jutottam, hogy a jelenlegi helyzetnek a kulcsa a minket most elhagyó mediterrán ciklonban rejlik.

Ugyanis az a hidegmag, amibõl mi a lehûlés nagyját kapjuk, gyakorlatilag tengeri eredetû. A múlt héten tekerte le az a nagy ciklon a Kelet-európai-síkságra, így lényegében szárazföld fölött nem töltött túl sok idõt a légtömeg, nem hiszem, hogy ennyi idõ alatt igazi "lábas" jellegû légrétegzõdés kialakult, fõleg hótakaró nélkül.

Ugyebár a hideg levegõ a fokozatosan KDK felé tolódó AC elõoldalán érkezik hozzánk, szokványos esetben több napig tartana mire beszivárogna a Kárpátok hágóin keresztül, vagy egyszerûen megrekedne a hegységkereten kívül. Utóbbira sok-sok példát fel lehetne hozni a korábbi õszi idõszakokból.

És itt lép be a képbe a mediciklon. Ez kelet felé haladva nem épül le, hanem peremhullámából egy önálló ciklon mélyül ki a Fekete-tenger térségében. A ciklon áramlási rendszere összekapcsolódik az AC elõoldali áramlásával és így felerõsíti azt. Így a hideg levegõt szinte "beszívja" a két képzõdmény közötti csatorna, ami a nagyobb lendület miatt simán átbukik a Kárpátokon, sõt, a hegység túloldalára, azaz a mi medencénkbe a bukószél jelleg miatt erõsen kiszáradva érkezik. Ezért lehetnek ilyen alacsonyak a harmatpontok.

Az igazi "lábas" hidegmag Közép- és Kelet-Szibériában alakult ki szeptemberben, az azonban már olyan messze van, hogy legfeljebb csak kis részét alkothatja a Közép-Európába betörõ légtömegnek.

Aztán az is lehet, hogy rosszul gondolom, de az tuti, hogy a mediciklon nélkül fele ennyire hideg sem jönne fölénk.