Gyõr környékének idõjárását az Alpok orográfiája vajmi ritkán befolyásolja. Orografikus hatást -nevezetesen fõnhatást- itt inkább a Dunántúli középhegység, a Bakony közelsége okoz. Déli áramlásos szituációban ez bizony rendesen fût (ld. a 40 fokos maxi idén augusztusban) beteg Ez a jelenség a 'gyõr-tatai fõn' nevet érdemli.
Az Alpok fõnhatása, mely ny-ény-i áramlás esetén a téli félévben jelentkezik, ide csupán hébe-hóba jut el. Ez az Alpokalján fût, nevezhetnénk talán 'szentgotthárdi fõnnek'.
Azért, ha nagyon kifejezett a fenti áramlás, melegítõ hatását megérezzük. Néha elõfordul Gyõrben ény-i szeles, 15 fok fölötti maximumokat hozó nap a téli idõszakban.
Közvetett hatása van az Alpoknak, mégpedig azért, mert az azori nagyon gyakran a hegytömegen át "nyújtja be az orrát" Közép-Európába. Emiatt a nyugatról jövõ frontálzónák itt kettészakadnak: hidegfronti szakaszuk tõlünk északra húz el kelet felé, a Kisalföldet nem érinti, de jelentõsen érinti Észak-Magyarországot. A déli, melegfronti szakasz szintén nem befolyásolja Gyõr környékének idõjárását, hanem a Dél-Dunántúlon, Dél-Alföldön okoz csapadékot. [esõ] havazas
Az ilyen 'két pad között földre esés' nagyon gyakori nálunk.
A másik pofára esési lehetõségünk a téli mediciklon tevékenység. A mediciklonok pályája az esetek többségében olyan, hogy a havazást okozó csapadékzóna az ország déli, vagy középsõ dny-ék-i sávjában halad északkelet felé. Ezért a Dunántúlnak a Balatontól délre fekvõ része, majd tovább a fõváros környéke, az Alföld és Északkelet-Magyarország kapja a mediciklonos havazások többségét -Észak-Dunántúlnak nagyon sokszor fityisz jut. zavarban (Kivétel volt az idei január és február, de az ilyen fajta szituáció 10 mediciklonos esetbõl 1)
Tankönyvi adat, hogy Észak-Dunántúlon erõsebb az atlanti-óceáni befolyás, mint pl. az Alföldön. Ez így is van, de a mostanihoz hasonló meridionális túlsúlyú klímakorszakokban a különbség kisebb. Ahogy az idei nyár példája is mutatja, "alföldi" forróságok is lehetnek Északnyugat-Magyarországon.
Zord téli fagyokban viszont továbbra sem jeleskedik ez a vidék. Ennek oka a nagyobb atlanti hatáson túl a vastag hótakaró viszonylagos ritkaságában, valamint a gyakori élénk szélben keresendõ.