Az Aigner szerepeltetett is százalékos valószínûségeket régebbi elõrejelzéseiben, és utalt az illetõ idõjárási jelenség felléptének esetlegesen bizonytalan voltára. Nem tudom, a köz mennyire fogta fel ennek gyakorlati jelentõségét -félek, nem nagyon. szomoru
Úgy látom, az emberek túlnyomó többségének meteorológiai ismeretei szánalmasan csekélyek.
A 'ciklon' és talán az 'anticiklon' szót sokan ismerik, de ha megkérdeznéd, vajon mik ezek és mi jellemzõ rájuk, általában nem lennének képesek mit felelni.
Holott ezek az ismeretek a meteorológia "elemi iskolájának" anyagát képezik csupán.
Jómagam 1974 és 1978 között jártam gimnáziumba -emlékszem, egyetlen tanévben, elsõ osztályban tanultunk fizikai földrajzot. Ennek anyagából -írd és mondd!- 1, azaz egy tankönyvi oldal foglalkozott az idõjárással. zavarban
Képzelhetõ, hogy az átlagember a tankönyvízû közléseket villámgyorsan elfelejtve felnõtt korában mit tud az idõjárás fizikájáról.
A dolgok ilyen állása elég paradoxon-szerû annak fényében, hogy a klíma kérdései mennyire a közfigyelem, a média homlokterében állnak manapság. A globális felmelegedést mindenki fújja, de hogy egy ciklon, vagy anticiklon hogyan forog, ebbe a triviális kérdésbe a messze többségnek beletörne a bicskája.
Ha pedig ez a helyzet, akkor nem tud a meteorológus a legkisebb mértékben sem szót érteni a felhasználóval, holott sokszor épp erre volna szükség. Az orvosnak is a lehetõ mértékben fel kell világosítania betegét betegségének mibenlétérõl, esetleges kihatásairól -nem elég csak odaadni neki a tablettát. Ugyanígy, a meteorológusnak sem célszerû -legalábbis nem mindig- pusztán ikonokat adnia, és néhány rövid mondatos leírást.
Természetesen a laikusnak nem kell jártasnak lennie a szaktudomány részleteiben. De ha teljesen tök hozzá, a következtetéseket olyan mértékig le kell egyszerûsíteni a számára, ami már az érthetõség és felhasználhatóság rovására megy.