Ennyi erõvel egész nyáron át el lehetne felejteni a térképeket, hiszen a zivatarokat sem lehet pontosan elõrejelezni...
Helyette egyszerûbb lenne, ha mindenki tisztában lenne az adott elõrejelzés korlátaival, illetve a saját lakókörnyezetének idõjárási sajátosságaival.

Egyébként ha nyilván nem is 100%-osan, de elõrejelezhetõ a köd kialakulása és/vagy feloszlása. Kellõ tapasztalattal, pl. az alábbi dolgok ismeretében: hõmérséklet-advekció (hideg-meleg), nedvesség-advekció (nedves-száraz), megélénkülõ vagy legyengülõ légmozgás, napállás (besugárzás erõssége), felhõzet mennyisége (kialakul-e egyáltalán éjszaka, vagy feloszlik-e reggel/délelõtt), csapadékhullás (ködoszlató hatás), helyi hatások (völgy/medencejelleg, vagy szélcsatorna), álló- és folyóvizek közvetlen hatása, és még biztos lenne mit említeni.

Persze van olyan is, mikor a legnagyobb alaposság ellenére sem sikerül, de ez mindig benne van.
Az idõjárás-jelentésben pedig mostanság is van zárójelbe írt hõmérséklet a ködös területek hangsúlyozására, sõt, még külön piktogramra is emlékszem.