Azért nem teljesen így szólt a gondolat. Hanem inkább arról volt szó, hogy bizonyos terültek felett a helyi csapadékképzõdést elõsegítheti a nedvesebb talaj fokozottabb párolgása (illetve a növényzeté). Ennek kimutatása viszont szerintem kis túlzással lehetetlen - amikor az Északi-khg., Dunántúli-khg. stb. felett alakult ki zápor-zivatar, hogyan mérhetnénk, mekkora szerepet játszott abban orográfia, nagyobb térségû folyamatok, vagy éppen a fokozottabb párolgás? Persze az egészen bizonyos, hogy egy erdõs területnek nagyobb a párolgása, mint egy kiskunsági homokhátnak... ...de én még abban sem vagyok biztos, hogy ez nagyságrendi szempontból egyáltalán behatással lehet-e a légköri folyamatokra.