A csapadék adatokat még nehezebb feldolgozni mint a hõmérsékletet, hisz 1860 óta volt vagy 10000 csapadékmérõ állomás, igaz ebben a nagy országunk is benne van pl 1911-ben 1426 db volt az országba. Így errõl bármit is mondani nagyon nehéz. Azt tudjuk 1897-ben Gyulán 52 napig egy csepp esõ sem hullott, de elõtte is azóta is lehetett ilyen egy-egy ponton. Pl 1860-as évek aszályairól az is napvilágot látott, hogy az Alföld középsõ részein 170-180 mm hullott egy-egy évben nagyon durva érték. Tudjuk pk Egerben ami a középhegység térsége 235 mm hullott, de a fõvárosban is 297 mm mértek 1863-ban. Így nyáron akár 2 hónapig is maradhat egy-egy térség egy csepp esõ nélkül, ezt biztosra veszem.

Amit mutat GFS hosszú távon szép és jó, de esélye ilyenkor még kevés ennek, de hátha, volt már rá példa tény.

Azonban a mostanihoz hasonló áramlási kép melyek jellemzõek voltak a 1940-es évekre gyakran óriási hõhullámok alakultak ki szeptemberben. Az ok egyszerû, a teknõ kialakult nyugaton hisz az északi sark már hûl Grönlandon már most is -15 izoterma jelenik meg ezáltal beindul az anticiklon felette mely erõsíti a ciklonokat Izland térségében és ha ez egy észak-déli pályával jár, akkor bizony kapjuk a forró légtömeget. Ez nagyon is jellemzõ még szeptember hónapban, ilyen meridionális áramlási helyzeteknél. Mély teknõ nyugaton ,gerinc afrikai forró levegõvel rajtunk vagy keleten. Néhány klasszikus év 1928, 1935, 1946, 1947, 1917, 1942, 1932, 1918

Az 1942-es hõhullám még októberben sem akart elmúlni és sokat volt 35 fok körül a hõmérséklet, de közel 40 fok volt szeptemberben pl 1946-ban is az Alföldön, tudunk pl 38,6 fokot Gyuláról szeptembere 9-én.
Az idei áramlás kedvezõ hozzá, azonban messze nem biztos, hogy ez lesz de véleményem szerint lesz ilyen, vagy hasonló mivel mint mondtam a legkedvezõbb helyzetek ezek.